Az új beutazási tilalom más, mint az előző

Öt komoly különbséget lehet felfedezni Trump előző és mostani beutazást korlátozó rendelete között. Háttér.

Fontos különbség az is, hogy a hétfőn szignózott új rendelet nem azonnal lép hatályba, hanem csak március 16-án. Azaz az érintett hat ország állampolgárai a következő tíz napban még igényelhetnek vízumokat, amelyeket a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között bírálnak majd el. Így aki siet, akár meg is tervezheti az amerikai utazását.

Az amerikai elnökök számára az alkotmány jelöli ki, milyen kérdéseket szabályozhatnak saját hatáskörben – mondta lapunknak korábban Kaló Máté külpolitikai elemző. Lapunk január 30-án megjelent számában rámutatott, a sokszor csak szimbolikus hatású elnöki rendeletek hasonlítanak a magyar kormányrendeletekhez. Az elnök elvileg nem rendelkezhet olyan kérdésekben, témákban, amelyek kongresszusi hatáskörbe tartoznak. Ám a határok nincsenek konkrétan kijelölve. Az Amerika-szakérő hangsúlyozta: az elnök törvényt nem tud hozni, eltörölni és módosítani sem, csak vétójoga van.

Az új rendelet – az amerikai bíróságok által elkaszált előzővel ellentétben – nem érinti az érintett államok hosszú ideje Amerikában élő polgárait, valamint a kettős állampolgárokat. A korábbi rendelet értelmezéséből komoly gondok akadtak az amerikai határellenőrzések során, sokakat zöldkártyájuk ellenére sem engedtek be az Egyesült Államokba. A Fehér Ház szerint ilyen nem történhet többé, azzal a kikötéssel, hogy az érintett államok kettős állampolgárainál az egyik útlevél-kibocsátónak tilalom alá nem eső államnak kell lennie. Azaz például egy szír–iráni kettős állampolgár nem juthat be Amerikába a március 16-a utáni három hónapban, de egy szír–jordániai igen.

Észre kell venni azt a különbséget is, hogy az új rendelet szövegében nem említik a vallást. A korábbi szabályozás ugyanis kimondta, hogy csak akkor fogadják el azokat az érintett országokból érkező, vallási megkülönböztetésre vonatkozó menedékkérelmeket, ha a benyújtó személyek nem a többségi vallást (azaz az akkori hét ország esetében az iszlámot) követték. Nem csoda, hogy az előző rendeletet „muszlimtilalomként” is tálalták sok helyütt. Az új rendelet és a hozzá tartozó háttéranyag egyszer sem tesz említést vallásról.

A fent bemutatott új irányvonal alapján egyébként 120 napra felfüggesztenék az ország menekültprogramját, és évente maximum 50 ezer rászorulót fogadnának be, szemben az Obama-adminisztráció által meghirdetett 110 ezerrel.

Az illegálisan érkező bevándorlók ellen is fellép az amerikai kormányzat. Papírok nélkül főleg mexikóiak érkeznek a határon át, akiket Trump fallal akadályozna meg abban, hogy az Egyesült Államok területére lépjenek. A falat az elnök közelmúltbeli kijelentései – például a múlt hét kedden tartott, Unió állapotáról szóló beszéd – szerint hamarosan elkezdik építeni, emellett az illegális bevándorlók kitoloncolását is megkönnyítenék.

Arról viszonylag ritkán esik szó, hogy az Egyesült Államok mennyi embert deportál évről évre. A Bevándorlási és Vámhivatal végzi az illegális bevándorlók kitoloncolását, egy, a közelmúltban a németektől is látott módszerrel: csak odaútra szóló repülőjegyeket adnak a migránsoknak külön a deportálásra életre hívott charterjáratokra. A hivatal egyébként közölte, a Mexikóból érkező bevándorlás mértéke folyamatosan csökken, de a Közép-Amerikából jövők száma növekszik.

A hivatal adatai szerint a 2015-ös és 2014-es pénzügyi évben 200-200 ezer embert küldtek vissza, de 2011-ben ez a szám a négyszázezret is elérte. Amerikai adófizetők pénzén reptetik tehát haza az illegális bevándorlókat, nem is olcsón. A Louisianában, Arizonában, Floridában és Texasban működő gyűjtőközpontokból tíz év alatt 930 ezer embert szállíttattak haza átlagosan 8419 dolláros repülési óránkénti áron (tehát nem személyenként értendő ez az összeg, hanem repülőgépenként, de órákra lebontva). Ebben a személyzet, az üzemanyag és a karbantartás is benne van.

Egy korábbi dokumentum (PDF) szerint a Bevándorlási és Vámhivatal 2010 októbere és 2014 márciusa között összesen 464 millió dollárt fizetett ki illegális bevándorlókat hazareptető charterjáratokra, azaz nem olcsó mulatságról van szó. Főleg, hogy a belső vizsgálat – amelyre a dokumentum épül – kiderítette, rosszul szervezik a járatokat, így azok szinte soha nincsenek tele. Lehet, hogy Trump majd erről is tesz.

Nem sokkal a bejelentés után már megérkeztek a rendeletet támogató és ellenző visszhangok is.

Rex Tillerson külügyminiszter a sajtónak tett rövid nyilatkozatában azt hangsúlyozta: e „létfontosságú döntéssel” a Fehér Ház „megvédi a nemzetet attól, hogy külföldi terroristák lépjenek az Egyesült Államokba”. Az amerikai diplomácia irányítója leszögezte azt is, hogy az új elnöki rendelet nemcsak az Egyesült Államok, hanem szövetségesei biztonságát is védi. Egyúttal elmondta azt is, hogy Irakot a Bagdaddal folytatott hosszas és intenzív egyeztetés után vették le a listáról.

John Kelly belbiztonsági miniszter szerint az Egyesült Államoknak nincs más lehetősége, mint a beutazások szigorítása, Jeff Sessions igazságügyi miniszter pedig leszögezte, hogy a nemzet biztonságát nem szabad veszélyeztetni. A Sessions hozzátette: az új elnöki rendelet szerinte – az elsőhöz hasonlóan – ugyancsak jogszerű.

Az elnöki rendelettel csaknem egyidejűleg hozta nyilvánosságra a belbiztonsági minisztérium, hogy jelenleg körülbelül háromszáz embert vizsgál a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) terrorelhárító részlege. Valamennyien korábban, az Obama elnök által meghirdetett menekültprogram keretében érkeztek az Egyesült Államokba.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű baloldali civil szervezet közleményben szögezte le, hogy véleménye szerint az új elnöki rendelet is muzulmánellenes.

Dicsérte az elnöki rendeletet a képviselőház elnöke és az egyik legbefolyásosabb republikánus politikus is. Paul Ryan képviselőházi elnök szerint az új rendelet „elősegíti hazánk megvédésének közös célját”, Lindsey Graham, dél-karolinai republikánus szenátor pedig közleményben hangsúlyozta, hogy az új rendelet „megfelel a jogi kihívásoknak és úgy fogalmazódott, hogy az nem vallási tilalom, hanem olyan egyénekre vonatkozik, akik kompromittálódott kormányok által irányított és kudarcot vallott országokból érkeznek”. Graham szenátor szerint az új rendelet elősegíti Trump elnök célját, hogy Amerikát biztonságossá tegye.

Bírálták viszont a rendeletet demokrata párti politikusok, köztük két szövetségi állam tisztségviselői is. Chuck Schumer, a szenátus kisebbségben lévő demokrata párti csoportjának vezetője közleményt adott ki, s ebben úgy vélekedett, hogy a változtatások ellenére „ez veszélyes elnöki rendelet, amely nem nagyobb, hanem kisebb biztonságot teremt”. Schumer szerint a rendelet nem az amerikai szellemiséget tükrözi, vissza kell vonni. Hasonló értelmű közleményt adott ki Nancy Pelosi, a képviselőház szintén kisebbségben lévő demokrata frakciójának vezetője is. Pelosi leszögezte, hogy szerinte az új rendelet csupán „a réginek az újracsomagolása, s nem változtatott az erkölcstelen, alkotmányellenes és veszélyes célokon”.

Virginia és az északnyugati Washington állam tisztségviselői jelezték: egyelőre vizsgálják az új rendeletet, az északkeleti Massachusetts állam főügyésze pedig közölte: változatlanul ellenzi az átmeneti beutazási korlátozásokat, és vizsgálja a jogi lépések lehetőségét.

(MTI)

###HIRDETES2###