Breivik, akit hetvenhét ember meggyilkolásáért 2012-ben huszonegy év szabadságveszésre ítélték, azért fogta perbe a norvég államot, mert a többi rabtól letartóztatásának napja óta szigorúan elkülönítve tartják, illetve leveleit előbb elolvassák, és csak utána postázzák a börtön munkatársai.
Ezenkívül a büntetés-végrehajtási intézetben felszolgált étel minőségét is aggályosnak találta, kifogásolta, hogy megbilincselik, amikor átvezetik az egyik cellából a másikba, és nincs ínyére az sem, hogy műanyag evőeszközökkel kell ennie. Az alsóbbrendű bíróság tavaly az elkülönítésének körülményeivel kapcsolatban ugyan igazat adott a férfinak, és túl szigorúnak ítélte őket, a levelezésére vonatkozó panaszokat elutasította.
A másodfokú eljárás januárban kezdődött el, s különlegessége, hogy nem az illetékes bíróság épületében tartották a tárgyalásokat, hanem a Breivik számára „otthonul” szolgáló skieni börtön egyik termében.
A tömeggyilkos ügyvédje az eljárás során igyekezett bebizonyítani, hogy az izoláció rossz hatással van a szélsőséges nézeteket valló ügyfele mentális egészségére, s az idő előrehaladtával Breivik csak még veszélyesebbé válik tőle. Az államot képviselő ügyvéd ugyanakkor jelezte, a férfi szigorú elkülönítése közveszélyessége miatt indokolt, az állam azonban igyekszik ezért kárpótolni az elítéltet. Egyebek közt azzal, hogy Breivik három jól felszerelt cellát használhat. Ezenkívül plusz lehetőséget adnak neki arra, hogy az őrökkel és a látogatókkal csevegjen. A neonáci férfi ügyvédje korábban jelezte, adott esetben készek ügyfelével egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig elmenni. Kérdés, hogy a szerdai döntés után valóban így tesznek-e.
A fellebbviteli bíráság úgy látja, hogy Breivik elkülönítésének körülményei szigorúak, de megalapozottak, a testület a börtönben biztosított egyéb körülményeket sem tartja emberi jogokat sértőnek, s a levelezésre vonatkozó szigorú ellenőrzést is jogosnak ítélte. Mint írták, a hasonló beállítottságú emberek esetében jogosan feltételezhető, hogy megpróbálnak szélsőséges hálózatokkal kapcsolatot kiépíteni, az állam feladata pedig, hogy ettől is megvédje a társadalmat. A családdal, barátokkal folytatott levelezést nem befolyásolta az eljárás.
Anders Behring Breivik 2011 nyarán autóba rejtett pokolgépet robbantott Oslóban, a kormány székházánál, majd Utoya szigetén gépkarabéllyal válogatás nélkül lemészárolt fiatalokat a norvég Munkapárt ifjúsági tagozatának táborában.
