Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi televíziós beszédében „náci praktikák” bevetésével vádolta meg Angela Merkel német kancellárt az ellen tiltakozva, hogy Németországban több helyütt betiltották a török népszavazási kampányeseményeket – derült ki az MTI beszámolójából.
„Nem szeretik, amikor náciként kezelik őket. Ilyenkor szolidaritásukat hangoztatják. Főleg Merkel hajlamos erre” – fejtegette a török elnök. „De akkor is, te ebben a pillanatban náci praktikákhoz folyamodsz” – intézte szavait a német kancellárhoz Erdogan. „És kik ellen veted be őket? Németországi török állampolgár testvéreim és miniszter testvéreim ellen” – tette hozzá.
A német–török viszony egyre feszültebb azóta, hogy több török miniszter németországi kampánygyűlését az elmúlt két hétben a német hatóságok biztonsági okokra hivatkozva betiltották.
Az április 16-ai népszavazás tétje az Erdogan által szorgalmazott elnöki rendszer bevezetése.
„Az álarcosbálnak vége!” – hangsúlyozta beszédében a török elnök, aki terrorszervezetek támogatásával vádolta Európát.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Törökország lenácizta a kampánygyűléseket betiltó országokat: a hónap elején Németország és Hollandia is megkapta a jelzőt Ankarától.
A héten a török kormányhoz közelinek tartott, Günes című napilap címlapján fotomontázs jelent meg Angela Merkel német kancellárról, akit Hitler-bajusszal, fekete náci egyenruhában, pisztollyal a kezében, mellette horogkereszttel ábrázoltak, és németül a „Hitlerné”, törökül pedig a „csúnya néni” kísérőszöveg olvasható.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő egy vasárnapi nyilatkozatában elképzelhetőnek nevezte, hogy újabb nagygyűlést tartsanak török miniszterek részvételével Németországban az alkotmánymódosításról tartandó április 16-i népszavazás előtt.
Azt is közölte, hogy Törökország bekérette a német nagykövetet, hogy tiltakozzon a kurdok frankfurti tüntetése ellen, amelyen a kurd szélsőségeseket éltető jelképek is megjelentek. A CNN Turk hírcsatornának nyilatkozó Kalin botrányosnak nevezte a történteket.
A szombati megmozduláson mintegy 30 ezer, többségében kurd tüntető vett részt demokráciát és szabad Kurdisztánt követelve.
A kurd új év alkalmából szervezett demonstráció rendbontás nélkül zajlott le, de egy rendőrségi szóvivő szerint előkerültek a Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lobogói és jelképei. A német hatóságok a helyzet elfajulásától tartva nem kobozták el a PKK-zászlókat, viszont fotókat készítettek a zászlóvivőkről, amelyek alapján akár eljárást is indíthatnak ellenük.
Törökország többször megvádolta Németországot, hogy menedéket nyújt a kurd szélsőségeseknek, amit Berlin visszautasított. A PKK 1984 óta folytat fegyveres harcot a kurd autonómiáért, a konfliktusban több mint 40 ezren vesztették életüket.
Emellett Erdogan újfent „a terroristák ügynökének” és „álfirkásznak” nevezte a bebörtönzött Deniz Yücel német–török újságírót. A Die Welt című német lapnak dolgozó férfit, akit Berlinnek való kémkedéssel is vádoltak, a múlt hónapban vetették börtönbe terrorszervezet népszerűsítése és erőszakra való fejbujtás miatt
