Koszovó körül sem nyugszik a helyzet: Hashim Thaci elnök ugyanis nemrég bejelentette, hogy javasolni fogja a koszovói biztonsági erők hatáskörének növelését. Ezt a térségben többen is úgy értelmezték, hogy innentől az országnak hadserege lenne, hiszen a módosítással a biztonsági erők hatásköre szinte már egy hadseregével vetekedne. Szerbia természetesen élesen tiltakozott a tervezett lépés ellen, azonban úgy látszik, ez nem fogja megállítani a koszovói albánokat, hogy alkotmánymódosítás nélkül – ehhez a szerb kisebbség szavazatára is szükség lenne –, törvénymódosítással mozduljanak el az állami haderő megalakításának irányába.
És hogy ez mind ne legyen elég, a nemrégiben Macedónia és Szerbia is összekapott, miután a belgrádi külügyi tárca a „Macedónia egykori jugoszláv tagköztársaság” nevet használta Macedóniára, ami köztudottan vörös posztó déli szomszéd szemében. Mindez azonban csak válasz volt arra, hogy korábban Macedónia használta Koszovóra a Koszovói Köztársaság nevet – ami pedig Szerbia számára vörös posztó.
Mi áll e konfliktusok hátterében? – ezt a kérdést tettük fel Bali Lóránt Balkán-szakértőnek, a Pannon Egyetem Georgikon Kara oktatójának, aki szerint a központi kérdés ebben a térségben továbbra is az albánság és a pravoszlávság viszonyának alakulása. Macedóniában ugyanis továbbra is függőben van az a kérdés, hogy az albánság kapjon-e autonómiát. Ez pedig azonnal felveti azt a kérdést, hogy ha megkapná az albán kisebbség, az elmozdítaná-e őket a függetlenedés felé – Koszovóban ugyanis ez már egyszer lejátszódott, amely valaha autonóm tartomány volt Szerbiában. Ráadásul a macedóniai albánoknak törvénytelen eszközeik, például fegyveres csoportjaik is vannak – hangsúlyozta a szakember. Emlékeztetett arra is, hogy januárban egy Szerbiából indított vonatjárat kavart botrányt, mert arra azt írták fel, hogy Koszovó Szerbia része.
