Görög szakemberek kilenc hónapnyi munkája után még húsvét előtt elkészült a Jézus Krisztus sírja fölé emelt szentély felújítása a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikában. A keresztény hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus testét itt helyezték el egy sziklasírban. A helyszín fölé a XIX. század elején egy tűzvész után emeltek szentélyt, azóta nem újították fel. 1947-ben – csak kívülről – vasrudakkal támasztották meg, az akkori jordán király, I. Abdullah adományából, mert már akkor összeomlással fenyegetett az építmény.
A mostani munkálatok mintegy négymillió dollárba (1,2 milliárd forintba) kerültek, amit főként magánadományokból szedtek össze, többek között a muszlim II. Abdullah jordán király és Mahmúd Abbász palesztin elnök is 150-150 ezer euróval járult hozzá a költségekhez. A román származású Mica Ertegün, az Atlantic Records török alapítójának, a milliárdos Ahmet Ertegünnek özvegye pedig oroszlánrészt vállalva 1,4 millió dollárt ajánlott fel. A nemes cél érdekében ezúttal összefogtak az egyházak is, a görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végezte el a helyreállítást. A felújítás során a szakemberek megerősítették a falakat, újra rögzítették a márványlapokat, és egyenként meg is tisztították a zarándokok gyertyáinak hosszú évtizedek alatt rárakodott kormától feketévé változott lapokat. Titáncsavarokkal megerősítették az épület szerkezetét, és megtisztították a szentély freskóját és festett kupoláját is.
– A szentély már olyan veszélyes volt, hogy az izraeli hatóságok válaszút elé állították az egyházakat: vagy felújítják, vagy bezárják – mondta el lapunknak Gavriel Dov Barkai. A Jeruzsálemben idegenvezetőként dolgozó férfi ugyanakkor hozzátette, hogy a szentély a felújítások alatt is folyamatosan látogatható volt, a zarándokok a veszéllyel mit sem törődve az állványok között bukdácsolva is felkeresték a szent helyet. – A korai időkben a keresztény zarándokok vésővel és kalapáccsal érkeztek a Szent Sír-templomhoz, mindenki magával vitt egy darabkát, így a sziklasír jelentős része mára eltűnt. – A renoválás során egy kis ablakot is vágtak a márványlapokba, amin keresztül most már az eredeti szikla is látszódik – mesélte Barkai.
Szent helyről lévén szó a felújítás természetesen elsősorban nem tudományos célokat szolgált, de az athéni egyetem kutatói kihasználva az alkalmat azért megvizsgálták a sírt is. Mikor tavaly októberben felnyitották a sziklasírt fedő márványlapot, egy fehér rózsa márványlapot találtak alatta egy belevésett kereszttel, amelyet valószínűleg a XIV. századból, a keresztes időszakból származik, és amely vélhetően szintén azt a célt szolgálta, hogy megvédje a szent helyet a zarándokoktól. Az alatt egy még régebbi, a sziklát védő szürke márványlap és habarcs volt, amelyet a tudósok 4. századiként határoztak meg.
A kereszténység legszentebb templomának számító Szent Sír-bazilikát Nagy Konstantin császár uralkodása alatt, 326-ban kezdték építeni. A templom akár virtuálisan is bejárható (igaz, még a régi állapotában).
