Az interneten máris elektronikus 9/11-ről beszélnek a keddi WikiLeaks-szivárogtatással kapcsolatban, a nemzetközi nonprofit szervezet ugyanis több mint nyolcezer oldalon tette közzé, hogy milyen módszerekkel képes a lehallgatásra az amerikai Központi Hírszerző ügynökség (CIA). A szervezet virginiai Kibernetikai Hírszerzési Központjából származó adatok tanúsága szerint az illetéktelen beavatkozás civilek mobiltelefonjának feltörésétől önjáró autók vezérlésének átvételéig terjedt. A CIA hordozható eszközökkel foglalkozó osztálya okostelefonok hollétét rögzítő adatok, sms- és hangüzenetek, beszélgetések gyűjtésével volt megbízva, de a távolból aktiválhatták ilyen és más készülékek kameráit is. A CIA rosszindulatú programokat (malware) fejlesztett annak érdekében, hogy át tudják venni a hatalmat a Samsung és más gyártók által használt Android és az iPhone-okon futó iOS operációs rendszerek, valamint a Microsoft, a Linux és a Mac által támogatott programok felett. Így lényegében illegális adatközvetítő készülékekké változtatták a telekommunikációs okoseszközöket. Ha pedig önvezető rendszerek felett is képes átvenni a hatalmat a hírszerzés, akkor elektronikus nyomot alig hagyó gyilkosságokra is képes – állítja a szivárogtatószervezet, amely szerint az elnöki Twitter-fiókokig is elérhet a hatóság keze.
A virginiai Langley-ban található kiberközpontban a szivárogtatók szerint ma ötezer ember dolgozik különféle hekkerprogramok írásával. A hekkelés egy további központja az Egyesült Államok frankfurti konzulátusa, ahova német vámügyőröket kijátszva úgy jutottak be CIA-ügynökök, hogy informatikai hibaelhárító személyzetnek adták ki magukat.
A 8761 oldalnyi adatbázis 7-es széf 1. rész (Vault 7 part 1) alatt látott napvilágot, amely azt sejteti, egy szivárogtatássorozat kezdetén állunk és további információk is várhatók. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója a Twitteren azt üzente, ez a történelem legnagyobb kiszivárogtatása a hírszerzés területén. Az adatbázis a WikiLeaks szerint már egy ideje keringett amerikai adatbányászok körében, de „sajtó alá” most a szivárogtató portál rendezte. Az egyik lényeges megállapítás, hogy Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottjának szivárogtatása után a kormányzat nem tartotta be ígéretét, és a szoftverfejlesztő óriáscégekkel nem osztott meg minden, a rendszerfejlesztések során észlelt hibát. Az így keletkezett „informatikai réseket” pedig a maga hasznára tudta fordítani, vagyis felettük csak a hírszerzés rendelkezhetett.
