Véget ért a stratégiai célú türelem politikája Észak-Koreával szemben – jelentette ki Rex Tillerson. A külügyi tárca vezetője Dél-Koreában, Szöulban tartott sajtótájékoztatóján közölte: elképzelhető, hogy megelőző katonai csapásra lehet szükség Észak-Koreával szemben, ha a phenjani fegyverkezési program már olyan szintet ér el, amelyről „már úgy gondolják, hogy válaszlépést igényel”.
A bejelentésre azután került sor, hogy az egyre szélesebb körben, már Oroszország és Kína által is alkalmazott szankciók dacára Észak-Korea sikerrel folytatta nukleáris programját. Legutóbb Phenjan múlt hétfőn lőtt tesztrakétákat a Japán-tengerbe, az esetről lapunk bővebben is beszámolt.
A megelőző csapás emlegetése azonban inkább kommunikációs fronton, s nem az amerikai védelempolitikában minősül új jelenségnek. Ahogyan arra a BBC szöuli tudósítója is felhívja a figyelmet, már az Obama-adminisztráció idején sem volt kizárt a katonai fellépés lehetősége Észak-Koreával szemben. A megelőző, vagyis preemptív csapás lényege ráadásul éppen az, hogy közvetlenül az agresszor támadását megelőzendő, védelmi lépésként indul. Tekintettel arra, hogy a kommunista ország által fenyegetett ázsiai térségben jelenleg is több mint 82 000 fős amerikai katonai kontingens állomásozik – Dél-Koreában 28 500, Japánban hozzávetőlegesen 54 000 fő –, egy esetleges észak-koreai atomcsapás fegyveres megelőzése nem lenne meglepő lépés Washington részéről. A Financial Times ugyanakkor hozzáteszi, a megelőző csapást eddig okkal nem emlegette fennhangon az amerikai vezetés. A földrajzi közelség miatt ugyanis Phenjan könnyen csapást mérhet Dél-Koreára, aminek megelőzését nehéz lenne garantálni. Éppen a földrajzi közelség miatt nehéz megmagyarázni a Dél-Koreába telepített amerikai rakétavédelmi rendszer, vagyis a THAAD létjogosultságát. A papíriforma szerint ugyanis a nukleáris csapás előrejelzését és elhárítását biztosító rendszert az észak-koreai fenyegetés miatt telepíti Dél-Koreába – illetve a jövőben potenciálisan Japánba – az Egyesült Államok. Egyes vélemények szerint azonban ilyen rövid hatótávolságon a THAAD sem biztosít védelmet. Ezen a véleményen van a rakétarendszer telepítését aggályosan figyelő Kína is, Peking szerint Washington célja, hogy a THAAD segítségével utánuk kémkedjen.
Rex Tillerson azonban szöuli látogatása során megvédte a rakétavédelmi rendszert, és szükségtelennek és aggasztónak nevezte azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyeket Kína megtorlásul vezetett be Dél-Koreával szemben. Sajtótájékoztatóján továbbá jelezte, Pekingnek inkább a szankciók szélesebb körű elfogadásával kellene nagyobb nyomást gyakorolnia Észak-Koreára. Ez a kérdés vélhetően szombaton is központi téma lesz, Tillerson ugyanis Ázsiai körútját Japán és Dél-Korea után Kínában fejezi be.
