A lista kirívó sajátossága, hogy a két legnagyobb brit pénzügyi-üzleti központ, London és Manchester egyaránt hatalmasat zuhant az elmúlt egy évben, mivel a font jelentően gyengült a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás óta.
Az EIU 160 termékből összerakott áru- és szolgáltatáskosár átlagárának kiszámításával állítja össze éves listáját a világ nagyvárosainak dollárban mért megélhetési költségeiről. Az összehasonlítás alapja 100-as megélhetési mutatóval hagyományosan New York.
Az idei felmérés szerint a 133 várost tartalmazó listán megőrizte negyedik éve tartott első helyét Szingapúr, amelynek New Yorkhoz mért költségindexe 120.
A felső tízes mezőnyben szerepel Szingapúr mögött Hongkong, Zürich, Tokió, Oszaka, Szöul, Párizs, Genf, New York és Koppenhága.
Az EIU elemzői kiemelik: a legmeredekebben Manchester költségindexe zuhant, miután a font jelentősen gyengült azóta, hogy a tavaly júniusi EU-népszavazáson a brit választók többsége a kilépésre voksolt. Az angliai nagyváros 25 hellyel esett vissza, és jelenleg az 51. helyen szerepel, New York dollárban számolt átlagos megélhetési költségeinek 77 százalékával.
London, az első számú globális pénzügyi szolgáltatási központ – amely tavaly ilyenkor még a világ hatodik legdrágább városa volt – 18 hellyel a 24. helyre zuhant az idei EIU-költségrangsorban. A brit fővárosban jelenleg a New York-i dollárköltségek 89 százalékából meg lehet élni.
Az EIU elemzői hangsúlyozzák, hogy a dollárban számolt megélhetési költségek mércéjén London 20 éve nem volt ilyen olcsó.
Néhány héten belül ez a második olyan felmérés, amely jelzi, hogy a brexitnépszavazásból eredő fontgyengülés milyen drámai hatást gyakorol a külföldi üzletemberek londoni megélhetési költségeire.
A hónap elején a Savills londoni székhelyű globális ingatlanpiaci szolgáltató és tanácsadó csoport ismertette éves felmérését, kimutatva, hogy tavaly átlagosan 88 800 dollárba került a nemzetközi üzleti vállalkozásoknak egy-egy alkalmazottjuk londoni iroda- és lakásbérleti díja.
