Megromlik a méreg, sietni kell a kivégzésekkel

Tíz nap alatt nyolc halálraítéltet végeznének ki Arkansas-ban, mert lejár a méreginjekció szavatossága.

2017. 03. 30. 13:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tíz napon belül nyolc halálraítéltet végeznének ki áprilisban az Egyesült Államokban, Arkansas államban. A sietséget az idő szűke indokolja – Arkansas-ban egyébként 2005 óta nem hajtották végre senkin a legszigorúbb ítélet –, a kivégzésekhez használt méreganyagnak ugyanis hamarosan lejár a szavatossági ideje. Utánpótlást pedig nem tudnak szerezni, mivel a nemzetközi összefogás – no meg a heves tiltakozások melletti jelentéktelen haszon – miatt az európai és amerikai gyógyszergyártók is felhagytak a gyártással, így a készletek lassan minden halálsoron kifogynak. További fennakadást jelent, hogy az utóbbi időben a méreginjekciók jogilag támadhatóvá váltak. Az elítéltek ügyvédjei gyakran azzal érvelnek, mivel a méreganyag pontos összetétele nem ismert, ezért nem biztosítható, hogy a kivégzés valóban gyors és fájdalommentes lesz, ahogyan azt a törvény előírja. Hasonló „bakikra” pedig volt már példa: 2014-ben egy kettős gyilkosságért elítélt férfi a méreg beadása után percek helyett közel két órán át kínlódott, mire végül kilehelte a lelkét. Megoldást jelenthetnének más módszerek, több államban felmerült már a sortűz, sőt a gázkamra alkalmazása is.

A nyolc arkansas-i halálraítélt most persze minden jogi eszközt bevet, hogy húzza az időt, hiszen ha lejár a méreg szavatossági ideje, valószínűleg egy időre fellélegezhetnek. Pedig mindannyiuk ügye régóta húzódik már, évtizedek óta a halálsoron várnak az utolsó napjukra.

Bruce Ward 1989-ben csalta tőrbe áldozatát, a Bibliáját olvasgató, 18 éves Rebecca Lynn Dosst, akit előbb szexuálisan bántalmazott, majd megfojtott. 

Don Davis 1990-ben kivégzésszerűen hátulról fejbe lőtte Jane Danielt, miután egy betörés során kifaggatta arról, hogy hol tartja értékeit.

Stacey Johnsont 1993-ban találták bűnösnek, amiért megverte, fojtogatta és elvágta a torkát Carol Heath-nek, annak 6 éves kislánya szeme láttára. A férfi máig ártatlannak vallja magát.

Marcel Williams azért van a halálsoron 1994 óta, mert elrabolta egy benzinkútról, megerőszakolta és meggyilkolta a 22 éves, kétgyermekes Stacey Ericksont. Esetét bonyolítja, hogy egy másik áldozata, akinek sikerült megszöknie, kegyelmet kér számára, mert a férfi „megtalálta Istent”.

Ledell Lee-t szintén 1993-ban ítélték halálra Debre Reese meggyilkolásáért. Szomszédját harminchat ütéssel verte agyon egy kerékkulccsal, amit a nő férjétől kapott, hogy megvédje magát.

Jack Jones 1995 óta ül rácsok mögött, mert kirabolta, megerőszakolta és pisztolyának tusával agyonverte egy boltban Mary Phillipset, és majdnem megölte 11 éves kislányát is. A férfit más gyilkosságokkal és bűncselekményekkel is összefüggésbe hozták.

Kenneth Williamst azért ítélték halálra, mert 1999-ben meggyilkolta Cecil Borent, mikor szökésben volt egy börtönből. Oda pedig azért került, mert megölt egy Dominique Hurd nevű pompomlányt. Sőt, azóta a férfi már bevallotta, hogy összesen négy ember haláláért felelős.

Jason McGehee még tinédzserként elrabolta „bandájának” egyik tagját, a 15 éves John Melbourne-t, megverte, megégette, és más eszközökkel kínozta, mielőtt végzett vele.

Idén egyébként eddig hat embert végeztek ki az Egyesült Államokban, mindannyiukat méreginjekcióval. A Gallup tavalyi felmérései szerint az amerikaiak hatvan százaléka támogatja a halálbüntetést. A megkérdezettek fele szerint igazságosan alkalmazzák ezt a büntetési formát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.