A kancellár a délután kezdődő brüsszeli uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a lengyel liberális konzervatív politikus megerősítése az uniós állam-, illetve kormányfőket összefogó testület élén „a stabilitás jele az egész Európai Unió számára”.
A kancellár az EU jövőjével kapcsolatban ismét állást foglalt a többsebességes integráció elképzelése mellett, mint mondta, túlságosan súlyosak a közösség előtt álló kihívások ahhoz, hogy tagjai mindig csak „a legkisebb közös többszörös” megtalálásán munkálkodjanak.
Ezért fenn kell tartani a lehetőséget, hogy tagállamok önkéntes alapon, és nem a többiek kizárásával, hanem nyitott együttműködéssel elmélyítsék az integrációt valamely területen. Erre példa az uniós ügyészség intézményének felállítása is, amelyről a brüsszeli tanácskozáson döntenek – mondta Angela Merkel.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter eközben a TVN24 lengyel hírtelevízió műsorában közölte, Varsó mindent megtesz azért, hogy csütörtökön ne kerüljön sor a Európai Tanács elnökének megválasztására.
Mint mondta, Lengyelország „jelzést küldött a német félnek, hogy ma nincs szükség a választásra”. Rámutatott: a tisztséget jelenleg betöltő Donald Tusk hivatali időszaka május végén jár le, így több mint két és fél hónap van arra, hogy kidolgozzák a választási eljárást.
„Arról fogjuk tájékoztatni partnereinket, hogy az egész csúcstalálkozót veszélyezteti, ha erőszakkal keresztülvinnék a mai szavazást” – figyelmeztetett.
Waszczykowski a RadioWnet rádiócsatornának is nyilatkozatot adott, amelyben kifejtette: meg kellene fontolni, hogy egyáltalán szükség van-e a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács elnöki tisztségének jelenlegi formájára. Ehelyett meg lehetne fontolni a soros elnökség bevezetését a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának mintájára – vetette fel.
A halasztás szükségességét a lengyel diplomácia vezetője azzal is indokolta, hogy nincs egyértelmű eljárás arra az esetre, ha több jelölt lenne az ET elnökének tisztségére, ha például „valaki Donald Tuskot is jelölné”. Ezzel egyrészt azt az ismert lengyel álláspontot ismételte meg, hogy Tuskot eddig egyetlen konkrét tagállam sem jelölte, másrészt arra utalt, hogy Lengyelország Jacek Saryusz-Wolskit tartja hivatalos jelöltjének.
Donald Tusk jelöltségét a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) támogatja, amelynek Jacek Saryusz-Wolski is tagja volt hétfői távozásáig.
Az Európai Unió máltai elnöksége szerdán közölte, nem hívják meg az Európai Tanács elnöki tisztségére Lengyelország által jelölt Jacek Saryusz-Wolskit a csütörtöki uniós csúcstalálkozóra.
Rafal Trzaskowski, Donald Tusk pártjának, az ellenzéki Polgári Platformnak (PO) az alsóházi képviselője, volt európai parlamenti képviselő, majd EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes Waszczykowski bejelentésére reagálva kijelentette: minden jel arra vall, hogy Brüsszelben még csütörtökön döntenek Tusk megválasztásáról.
„Ebben a helyzetben nincs vétójog” – hangsúlyozta a Polsat News lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva a jelenlegi árnyék-külügyminiszter. Utalt a Lech Kaczynski néhai államfő által is aláírt lisszaboni szerződésre, melynek értelmében az ET-elnök jelöléséről a kormányfők többségi szavazással döntenek.
Felidézte azt is: az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, Jean-Claude Junckert 2014-ben Magyarország és az Egyesült Királyság tiltakozása ellenére választották meg a lisszaboni előírások alapján.
A Wpolityce.pl konzervatív hírportálon szerda este közölt, Waszczykowski által csütörtökön újságírói találgatásnak minősített véleményre utalva, miszerint Lengyelország úgy akadályozná meg Tusk megválasztását, hogy nem írja alá a brüsszeli csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, Trzaskowski elmondta: az ET-elnökről szóló szavazás – melyre a csúcs elején kerülne sor – nem része a zárónyilatkozatnak. Ez utóbbit lehet ugyan nem aláírni, a választás ettől függetlenül érvényes marad.
