Nem is olyan ismeretlen terep a brexit

„Köszönöm. És viszlát” – így búcsúzott Donald Tusk az EU nevében Nagy-Britanniától. Felpörög a gépezet.

Protokollból és súlyosnak szánt, mégis üresen hangzó szófordulatokból nem volt hiány szerdán, amikor Nagy-Britannia diplomáciai úton értesítette az Európai Uniót a huszonnyolc tagú közösségből való kiválási szándékáról. Tim Barrow, az Egyesült Királyság uniós nagykövete Brüsszelben átnyújtotta Theresa May brit kormányfő levelét Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, ebben a hatoldalas dokumentumban jelezte az ország, hogy megkezdi a kilépést.

Tusk sajtótájékoztatóját úgy kezdte: nincs ok arra, hogy a mai napot vidámnak állítsák be. „Nem fog nyerni egyik fél sem. Mert lényegében kármentésről van szó, és minimalizálni kell a költségeket” – mondta a lengyel politikus, és hozzátette, hogy van azért pozitív oldala is a brexitnek, mégpedig az, hogy elszántabbá és egységesebbé tette a huszonheteket. „Mit is tehetnék hozzá? Máris hiányoztok. Köszönöm. És viszlát” – fejezte be Tusk nem mindennapi módon a sajtóeseményt, amelyen nem fogadta az újságírók kérdéseit. Az interneten egyébként keringett Tusk sajtónyilatkozatának egy olyan szövegváltozata, amelyben szerepelt egy a tárgyalások meghiúsulásáról szóló mondat. Ez úgy szólt, hogy az EU-nak készen kell állnia arra is, hogy a tárgyalások megbuknak, bár ezt nem kívánják.

Tim Barrow ceremoniális szerepének eljátszása után Londonban a parlament alsóházában szólalt fel Theresa May; kijelentette: nincs visszaút, a királyság otthagyja az uniót. „A brit EU-tagság megszűnése azt jelenti, hogy a brit törvényeket a jövőben nem Brüsszel, hanem a londoni, az edinburgh-i, a belfasti és a cardiffi parlament” hozza – mondta a kormányfő.

Csütörtökön Donald Tusk tárgyalási útmutatót oszt meg a tagállamokkal, amelyet azok kötelezőnek vesznek magukra nézve. Az első feladat a tárgyalássorozat időkeretének, formátumának meghatározása lesz, valamint annak eldöntése, hogy a válás feltételeit és a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokat meghatározó joganyagot egy vagy két szerződésbe, vagy esetleg egymástól különálló, egymásnak nem alárendelt szektorokra lebontott szerződésekbe foglalják. Csak ez után kezdhetik a felek a kilépés részleteiről szóló fejezetek – például az uniós polgárok jogai Nagy-Britanniában, a briteké a kontinensen, illetve pénzügyi kérdések – áttekintését. Ám mint az Tusk sajtónyilatkozatából is nagyon szépen kidomborodott, az EU egyszerre szeretne érték- és érdeksérülés nélküli válást, és határozott, szigorú feltételek támasztását. Ami borítékolja a nehéz tárgyalásokat.

„Véleményem szerint Michel Barnier uniós brexitfőtárgyaló huszonnyolc fős csapata teljes mértékben felkészült a tárgyalások levezénylésére. A csapattagok mind széles tapasztalatú, magasan képzett szakértők, akik közül nem egy volt részese a Svájccal lebonyolított kereskedelmi tárgyalásoknak. A csapat földrajzi értelemben is egyensúlyban van, hiszen ugyanúgy jelen vannak benne a régi, mint az új uniós tagországok küldöttei” – mondta Vladimír Bartovic, a prágai Europeum kutatóintézet igazgatója. Mint lapunknak kifejtette, az EU és Nagy-Britannia közötti kapcsolat kialakítását valahogy úgy lehet elképzelni, mint egy fordított csatlakozási tárgyalássorozatot, de kevesebb fejezettel. A szakértő rendkívül kemény egyezkedésre számít, mivel a felek érdekei és nézetei számos kérdésben különböznek. Szerinte a kemény válás és a kompromisszumkeresés között fog ingadozni a folyamat.

A bennmaradó tagországok nem győzték egymást és magukat bátorítani, lelkileg már a hétvégi évfordulós római nyilatkozat is felkészítette őket a közelgő szakításra. A német külügyminiszter szerint az EU erős mandátummal ruházta fel az Európai Bizottságot a tárgyalásokra. „Tudjuk, mit akarunk, világos és alaposan kidolgozott tárgyalási pozíciónk van” – emelte ki Sigmar Gabriel. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök azt mondta, kormánya mindent megtesz azért, hogy megvédje a szigetországban dolgozó több tízezernyi cseh állampolgár jogait, munkahelyeit. Külügyminisztere, Lubomír Zaorálek már realistább volt, szerinte most senki sem jár jól. „Nem irigylem a briteket, de magunkat sem. Ez rossz számunkra, a csehek számára és Európa számára is. Ez nem fényes napja Európának, mindezt szerencsétlenségnek tartom.”

A Michel Barnier volt európai biztos vezette delegáció kemény csapat, a különböző területekre szakosodott szakértők mind évtizednyi uniós tapasztalattal bírnak, pincétől padlásig ismerik az unió működését, ráadásul több tag személyesen részt vett az EU és Svájc közötti kereskedelmi megállapodás kialakításában. Barnier francia diplomata, a TF50-nek – vagyis Task Force 50, az EU működéséről szóló szerződés sokat hivatkozott 50. cikkelyére utalva – elnevezett brexitdelegáció vezetőhelyettese, Sabine Weyand pedig német közgazdász, így a felállásnak szimbolikus üzenete is van. Magyarországot Tóth Bence, a bizottság tisztségviselője képviseli, aki agrártámogatási területen dolgozik. A briteknek a német-francia frontot kell megtörniük, de legalábbis meggyőzniük ahhoz, hogy jó feltételeket érjenek el a kétévesre tervezett tárgyalásokon.

Ellenben az, hogy most járatlan útra tévednek a felek, csak részben igaz. Az Európai Unió elődjéből, az Európai Közösségekből 1985-ben lépett ki a nagyfokú autonómiával bíró Grönland, ott már szabályos kilépési tárgyalások zajlottak. Másrészt Svájc is válhat példává a brexit során. Az alpesi ország 1992-ben döntött arról, hogy nem csatlakozik az Európai Gazdasági Közösséghez, ám százhúsz kétoldalú egyezmény biztosítja számára az uniós piac elérését.