Milyen szégyen, hogy a már hosszú ideje legtöbbet idézett uniós törvényhely az EU alapszerződésének 50. cikke, amely pont a kilépésről szól – kezdte beszédét a házigazda szerepét ellátó Simon Busuttil, az ellenzékben lévő máltai Nemzeti Párt elnöke az Európai Néppárt (EPP) máltai kongresszusán. Azon sajnálkozott, hogy miért nem a 2. vagy a 3. cikk a legnépszerűbb, amelyek az EU-s értékekről és a célokról szólnak. Az Európai Unió három legnagyobb, legfontosabb intézményének elnökét adó néppárt Legyünk sikeresek együtt mottóval rendezett kétnapos csúcsát természetesen a brexit témája uralta, és csak másodsorban tárgyalták a migrációt, a határvédelem kérdését.
A legjobban várt, egyúttal ovációval jutalmazott beszéd Angela Merkel német kancelláré volt, amely nem meglepő módon pragmatikusra és kellően ideológiamentesre sikerült, bár a kereszténydemokrácia lényegét – „az ember a másikért felelősséggel tartozó teremtett lény” – remekül belefoglalta mondanivalójába. A kancellár szerint megoldást kell találni Ukrajna ügyére területi integritása megőrzése mellett, el kell mélyíteni a Nyugat-Balkán uniós elkötelezettségét, valamint pénzt és energiát nem kímélve kell támogatni a szomszéd térségeket stabilitásuk megerősítése érdekében.
Noha Merkel is beszélt a külső határok megerősítéséről, a témába legmélyebben a magyar miniszterelnök merült bele. Orbán Viktor – amellett, egyaránt használt a magyar és az európai füleknek kedves fordulatokat – kiemelte, a migráció a terrorizmus trójai falovának bizonyult, és a liberális politikai korrektség nyelve képtelen megérteni a migráció valódi veszélyeit. Nem minden szándékoltság híján itt említette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) is sürgősen meg kellene reformálni, mert döntései veszélyt jelentenek az európai emberek biztonságára, egyúttal meghívólevelet a migránsoknak. Mint ismeretes, az EJEB március közepén mondta ki, hogy Magyarország jogszerűtlenül tartott fogva a tranzitzónában két bangladesi menedékkérőt, majd dobta őket vissza Szerbiába.
De hogy az uniós migrációs politikában hazánk kisebbségi álláspontot képvisel, már annak alapján sem kérdéses, hogy a találkozó alatti, a témában tartott kiselőadások egyikének sem volt magyar előadója, holott a kormány mindent megtesz, hogy a kérdést exponálja az európai közvélemény előtt. Viszont beszélt a határvédelemről Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, akit egy másik, a biztonságról szóló eseményre is meghívtak. Magyar hozzászólót a német Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, a migráció szabályozásáról szóló pódiumbeszélgetésen sem találtunk, csak német, olasz, máltai és libanoni politikusokat. Egyedül Martonyi János adott elő egy gazdasági tárgyú kerekasztal-beszélgetésen, ő a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szólt. Mindent egybevetve nem furcsa, hogy Magyarország mostanában nem nagyon kap szót az Európai Néppártban, hisz számos széttartó elképzelést kell egy irányba terelni az uniós politikában. Hasonlóképpen azt sem nézik, hogy ebben a robusztus, mégis finom egyensúlyok által meghatározott szervezetben a fideszes képviselők mellett nem a lengyel barátok, a Jog és Igazságosság képviselői, hanem azok ádáz ellenségei, a Polgári Platform (PO) emberei ülnek. Mint ahogy pártszinten az sem számít, hogy egy kongresszuson néhány perc eltéréssel ad elő Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker – a híres diktátorozás és évődő pofozkodás most elmaradt.
„Ez egy több százmilliós közösséget vezető politikai hatalomnál természetes jelenség. Amerikában is így van: egy északi és egy déli republikánus között sokkal nagyobb lehet a nézetkülönbség, mint a helyi republikánus és a helyi demokrata között” – mutatott rá Feledy Botond uniós szakértő. Mint a Magyar Nemzetnek mondta, az Európai Néppárt alapvetően két ok miatt lehet ennyire sikeres és erős – jelenleg az EPP adja az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökét is. A párt mind politikai szervezettségben, mind infrastrukturálisan nagyon következetesen építette fel magát, a bürokrácia láthatatlan, mégis fontos pontjait tudják befolyásolni, másrészt EP-szavazások idején mindig nagy pártfegyelem uralkodik a frakcióban. Mindezek mögött ott van a német konzervatív struktúra, ami döntő fontosságú. A régebben Brüsszelben dolgozó szakértő szerint nem véletlen, hogy Bajorország brüsszeli képviseleti irodája nagyon közel van az Európai Parlamenthez. Szerinte a szociáldemokraták pártfegyelem szintjén meg sem közelítik az EPP-t. Ugyanakkor látni kell, hogy az uniós színtéren is könnyen fordulhat a kocka, nem egyértelmű, hogy hosszú távra is be tud rendezkedni a hatalom csúcsára a néppárt.
