Nem írta alá az unió elődszervezeteit alapító szerződések megkötésének hatvanadik évfordulójához időzített nyilatkozatot és nem is vett részt a szombati római csúcstalálkozón Nagy-Britannia, amelynek miniszterelnöke várhatóan napokon belül elindítja azt a folyamatot, amelynek végén az ország kilép az unió tagjainak sorából.
A nyilatkozat a nemzetközi migrációs válságot nevezi meg az EU-t érő legnagyobb kihívások egyikeként.
A csúcstalálkozó előtti utolsó napokban is módosított szöveg emlékeztet arra, hogy a mai uniós együttműködés hatvan évvel ezelőtt, két világháború tragédiája után kezdődött a szerződések aláírásával, a kontinenst a hamvaiból kellett újjáépíteni.
Az elmúlt évtizedekben egyedülálló uniót építettek fel közös intézményekkel és erős alapértékekkel, a békére, szabadságra, demokráciára, az emberi jogok tiszteletben tartására épülő közösséget. Az EU gazdasági nagyhatalom lett olyan társadalmi biztonsággal és jóléttel, amelynek nincs párja a világon – áll a nyilatkozatban.
Európát csak akkor lehet rendbetenni, ha minden nép gondoskodik saját hazájának biztonságáról és jólétéről – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Rómában, miután az európai uniós tagországok és az uniós központi intézmények vezetői aláírták az EU közös jövőjéről szóló nyilatkozatot.
A nagy kihívásokra csak saját magunktól remélhetünk megoldást, az alapvető munkákat mindenkinek otthon kell elvégeznie – szögezte le a kormányfő nyilatkozatában, amelyet az M1 aktuális hírcsatorna ismertetett.
„Ha biztonságos Magyarországot akarunk, csak magunkra számíthatunk, nekünk kell biztonságossá tenni” – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: „Ha azt akarjuk, hogy gazdaságilag fejlődjünk, nekünk kell többet és jól dolgoznunk, versenyképesnek lennünk”.
A gazdaság építéséhez is mindenkire szükség van, mindenkinek jut munka – emelte ki a kormányfő.
Mindezeket „nem fogják helyettünk elvégezni, nem változtat rajta semmilyen ünnepi deklaráció” – ismételte meg.
A római nyilatkozat az Európai Unió elődszervezeteit alapító szerződések megkötésének hatvanadik évfordulójához időzítve született, és egyedül Nagy-Britannia nem írta alá, amelynek miniszterelnöke várhatóan napokon belül elindítja az unió elhagyását célzó folyamatot.
„Az európai egység néhányak álmaként indult, és sokak reményévé vált” – fogalmaznak a vezetők. Ma egységes az EU és erősebb, emberek milliói élvezik az előnyeit, hogy olyan unióban élnek, amely jelentősen kibővült, és felülemelkedett a múlt megosztottságain.
A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az EU jelenleg példátlan kihívásokkal néz szembe, önnön integrációjában és a szervezeten kívül is: ezek közül a regionális konfliktusokat, a növekvő migrációs nyomást, a terrorizmust, a protekcionizmust, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket emelték ki.
A tagországok vezetői leszögezték: eltökéltek abban, hogy sikeresen felveszik a küzdelmet a gyorsan változó világ kihívásaival, és az embereknek biztonságot, új lehetőségeket biztosítanak. Erősebbé és ellenállóbbá teszik az uniót, egymás között még nagyobb egységet és szolidaritást valósítanak meg, tiszteletben tartják a közös szabályokat.
Az állam- és kormányfők azt is kinyilvánították, hogy a jövőben is együtt cselekszenek, „szükség esetén több ütemben és eltérő szorosságú együttműködésben, de mindig ugyanabban az irányban”, összhangban az alapszerződésekkel, és mindig nyitva tartva az ajtót azok előtt, akik csatlakozni akarnak a szorosabb együttműködéshez.
„Az unió osztatlan és oszthatatlan” – áll a szövegben.
A nyilatkozat szerint a tagállamok vezetői olyan uniót akarnak, amely biztonságos és biztonságot nyújt, gazdaságilag virágzik, versenyképes marad, gazdasága folyamatosan növekszik, és kulcsszerepet játszhat világszinten is, alakítani tudja a globalizációt. Olyan uniót, amely nyitott marad mindazon európai országok előtt, amelyek tiszteletben tartják az alapértékeket és terjesztik őket.
Biztosan védett európai határok kellenek, továbbá hatékony, felelős és fenntartható migrációs politika, amely tiszteletben tartja a nemzetközi elveket. Az unió eltökélt a terrorizmus elleni harcban és fellép a szervezett bűnözés ellen. Az állam- és kormányfők szorosabb együttműködést helyeztek kilátásba a biztonsági és védelmi politika területén.
Hangsúlyozták, hogy Európa jövője saját országainak kezében van, és az unió „a legjobb eszköz” arra, hogy teljesítsék célkitűzéseiket.
Az aláírók megígérték, hogy figyelnek és reagálnak a lakosság aggodalmaira, és bevonják a közös munkába a tagországok parlamentjeit is. Egyúttal demokratikus, hatékony és átlátható döntéshozatali folyamat mellett foglaltak állást, kiemelve, hogy ezáltal még jobb eredmények érhetők el a gyakorlatban is.
Az ünnepi csúcstalálkozót abból az alkalomból tartották, hogy a hat alapító tagállam – Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg – 60 évvel ezelőtt, 1957. március 25-én írta alá a római szerződést, amellyel megalapították az Európai Unió elődszervezeteit. Ez a magyarázata annak is, hogy az ülést az olasz fővárosban tartották.
A szombati aláírást követően több állam- és kormányfő mobiltelefonjával szelfit készített magáról a zárónyilatkozat példányával.
