Orbánék különvéleménnyel készülnek az EU60-ra

Nem akarnak politikai integrációt a visegrádiak, de úgy vélik, a nemzeteken alapuló EU a legjobb válasz Európa nehézségeire.

A V4 szerint a korábbi vitákat a „több vagy kevesebb Európáról meghaladta az idő”, azt azonban senki nem tagadhatja, hogy szükség van reformokra. Azok kiindulópontja az EU egysége kell legyen, illetve az, hogy a tagállamok egy irányba haladjanak. Az azonban nem politikai egységesülést jelent, hanem a négy alapszabadság (tőke, munka, szolgáltatások, áruk, személyek szabad áramlása) biztosítását. Emiatt minden, még meglévő belső akadályt, protekcionista intézkedést le kell bontani. „Míg a polgárok szociális biztonsága alapvető érték, az erre való törekvés nem eredményezheti azt, hogy uniformizált megoldásokat hozunk létre, a szociális rendszernek is a jólétet, a prosperitást kell biztosítania” – fogalmaz a szöveg, amiről egyből eszünkbe juthat: Orbán Viktor („etnikai alapon”) kategorikusan kizárta nemrég az alapjövedelem bevezetését Magyarországon.

A közös belső piacnak is alapvető szerepe van, erre kell törekedni. Az aláírók az energiauniót is beleértik, amelynek megvalósítása során figyelembe kell venni az egyes „tagállami sajátosságokat”. A magyar miniszterelnök most indított újabb „szabadságharcot” Brüsszel ellen a „rezsicsökkentés megvédésére”, mivel szerinte jelenlegi formájában az energiaunió a közös árakat jelentené. Nagyon fontos a nyilatkozat szerint az egységes digitális piac létrehozása és a szolgáltatások szabad áramlása előtt még meglévő korlátok lebontása. (Az árufuvarozásban most ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, a nyugati tagállamok adminisztratív eszközökkel igyekeznek kiszorítani piacaikról az olcsóbban fuvarozó kelet-európai cégeket.)

Az „egységen” a V4 a schengeni övezet helyreállítását is érti, így a szöveg külön kitér a belső határellenőrzések eltörlésének szükségességére.

A nyilatkozat foglalkozik az euróövezettel is, amelyről úgy fogalmaz: alapvető érdek, hogy megmaradjon és jól működjön, illetve hogy nyitott maradjon. Valamint az, hogy a nem közös valutát használó országoknak „ne kelljen a közös kockázatok terhét viselniük, ha egy eurózóna-tagállam bajba kerül”. Egyértelmű utalás ez Görögországra.

A nyilatkozat természetesen megemlíti a közös külső határok védelmének szükségességét, önvállveregetésként leírva, hogy ezen a téren már történtek komoly lépések. (Éppen a héten írtunk arról, hogy a máltai uniós csúcson gyakorlatilag elfogadták Orbán Viktor korábban bírált javaslatait a líbiai menekültkrízis kezelését illetően.)

A V4 szerint továbbra is alapvető a jelentősége a minél szorosabb kapcsolatnak Nagy-Britanniával, és az uniós bővítésnek – mint a térség stabilizáló erejének – továbbra is fontos célnak kell maradnia.

A már említett politikai uniót sürgető deklarációval szemben a négyek egyértelműen kinyilvánítják, hogy számukra bármely további politikai integráció elutasítandó. Ennek jele, hogy az Európai Bizottságot (mint a legfőbb nemzetek fölötti uniós szervet) meg sem említik a nyilatkozatban, hanem azt hangsúlyozzák, hogy a legfontosabb döntéseket a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácsnak kell meghoznia, és a nemzeti parlamentek szerepét is erősíteni kell a jelenlegi állapotokhoz képest. Ezeket szintén régóta mondja Orbán Viktor. A V4 szerint ez jelentené a „demokratikus kontroll erősítését” az uniós döntéshozatalban. A magyar kormányfő is rendszeresen kritizálja a Jean-Claude Juncker vezette bizottságot, amiért az „politizálni kezdett”, holott az uniós szerződések szerint csak adminisztratív végrehajtó szerepe lehetne.

Csütörtökön Lengyelországban V4-es csúcsot tartanak, ahol információink szerint fő téma lesz a deklaráció „csiszolgatása”.

###HIRDETES2###