Orbánék különvéleménnyel készülnek az EU60-ra

Nem akarnak politikai integrációt a visegrádiak, de úgy vélik, a nemzeteken alapuló EU a legjobb válasz Európa nehézségeire.

Bár „békeidőben” nem lenne sokkal több egy reprezentatív gesztusnál egy évfordulós ünnepélyen elfogadott közös nyilatkozat, az Európai Unió jelenleg messze van az ilyen idilli állapottól. Nem véletlen, hogy az integrációt megalapozó, az Európai Szén- és Acélközösséget felváltó Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, 1957. március 25-én Rómában, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg által aláírt szerződés hatvanadik évfordulójára is előre készülnek az EU jövőjét eltérően látó országcsoportok.

A hét végén a német, az olasz, a francia és a luxemburgi parlament elnöke tett közzé nyílt levelet, amelyben az évfordulóra időzítve az európai egyesült államok létrehozását kezdeményezik. Időközben a Magyar Nemzet birtokába jutott az a nyilatkozattervezet, amelyet a visegrádi négyek hoznak nyilvánosságra ugyancsak ebből az alkalomból. A szöveg megfogalmazásának körülményeit ismerő V4-es forrásunk szerint még folynak az egyeztetések a leendő aláírók között. Később, ha már megvan a végleges változat, a többi uniós partnerrel is szeretnék megismertetni a dokumentumot. (Lapunkhoz egy február 23-i szövegváltozat jutott el, amelyben a korrektúra is látszik.)

Egy új világrend

Nyilatkozatot fogadtak el az EU jövőjéről a visegrádi országok kormányfői az EU jövőjéről csütörtöki varsói csúcstalálkozójukon, Magyarország teljes egészében és lelkesen támogatja a dokumentumot – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a megbeszélést követően. A lengyel, a szlovák és a cseh miniszterelnökkel folytatott egyeztetés után Orbán Viktor kiemelte: épp ideje volt, hogy a visegrádi csoport elfogadjon egy ilyen dokumentumot. Úgy vélte, egy új világrend kialakulásának korszakában élünk, amikor mindenkinek az a dolga, hogy meghatározza a maga helyét. Európának is így kell tennie, és ehhez kíván hozzájárulni az a dokumentum, amelyet most elfogadtak – mutatott rá a miniszterelnök. (MTI)

A jelenlegi cseh, lengyel, magyar és szlovák kormány ellenzi a politikai integráció további mélyítését, inkább a „nemzetek Európája” koncepció híve, nem véletlen, hogy a szöveg is ezt tükrözi. Az Erős Európa – A cselekvés és bizalom uniója címet és a Hozzájárulás a 2017-es római nyilatkozathoz alcímet viselő deklaráció mindenekelőtt leszögezi: az aláírók meggyőződése, hogy továbbra is az Európai Unió a legjobb eszköz a kihívásokra, amelyekkel 2017-ben az európai államoknak szembe kell nézniük, és az EU alapértékei (emberi méltóság, szabadság, egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok tisztelete) továbbra is érvényesek. Az uniónak „nyitottnak kell maradnia mindazon országok számára, amelyek osztják ezeket az értékeket, többek között a Nyugat-Balkánon vagy a keleti szomszédságban”. Mint ismeretes, a magyar kormány mindig is a nyugat-balkáni államok integrációjának egyik fő támogatója volt, noha a jelenlegi helyzetben kevés a realitása annak, hogy a közeljövőben bármilyen új tagállamot felvegyenek.

A V4 szerint a korábbi vitákat a „több vagy kevesebb Európáról meghaladta az idő”, azt azonban senki nem tagadhatja, hogy szükség van reformokra. Azok kiindulópontja az EU egysége kell legyen, illetve az, hogy a tagállamok egy irányba haladjanak. Az azonban nem politikai egységesülést jelent, hanem a négy alapszabadság (tőke, munka, szolgáltatások, áruk, személyek szabad áramlása) biztosítását. Emiatt minden, még meglévő belső akadályt, protekcionista intézkedést le kell bontani. „Míg a polgárok szociális biztonsága alapvető érték, az erre való törekvés nem eredményezheti azt, hogy uniformizált megoldásokat hozunk létre, a szociális rendszernek is a jólétet, a prosperitást kell biztosítania” – fogalmaz a szöveg, amiről egyből eszünkbe juthat: Orbán Viktor („etnikai alapon”) kategorikusan kizárta nemrég az alapjövedelem bevezetését Magyarországon.

A közös belső piacnak is alapvető szerepe van, erre kell törekedni. Az aláírók az energiauniót is beleértik, amelynek megvalósítása során figyelembe kell venni az egyes „tagállami sajátosságokat”. A magyar miniszterelnök most indított újabb „szabadságharcot” Brüsszel ellen a „rezsicsökkentés megvédésére”, mivel szerinte jelenlegi formájában az energiaunió a közös árakat jelentené. Nagyon fontos a nyilatkozat szerint az egységes digitális piac létrehozása és a szolgáltatások szabad áramlása előtt még meglévő korlátok lebontása. (Az árufuvarozásban most ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, a nyugati tagállamok adminisztratív eszközökkel igyekeznek kiszorítani piacaikról az olcsóbban fuvarozó kelet-európai cégeket.)

Az „egységen” a V4 a schengeni övezet helyreállítását is érti, így a szöveg külön kitér a belső határellenőrzések eltörlésének szükségességére.

A nyilatkozat foglalkozik az euróövezettel is, amelyről úgy fogalmaz: alapvető érdek, hogy megmaradjon és jól működjön, illetve hogy nyitott maradjon. Valamint az, hogy a nem közös valutát használó országoknak „ne kelljen a közös kockázatok terhét viselniük, ha egy eurózóna-tagállam bajba kerül”. Egyértelmű utalás ez Görögországra.

A nyilatkozat természetesen megemlíti a közös külső határok védelmének szükségességét, önvállveregetésként leírva, hogy ezen a téren már történtek komoly lépések. (Éppen a héten írtunk arról, hogy a máltai uniós csúcson gyakorlatilag elfogadták Orbán Viktor korábban bírált javaslatait a líbiai menekültkrízis kezelését illetően.)

A V4 szerint továbbra is alapvető a jelentősége a minél szorosabb kapcsolatnak Nagy-Britanniával, és az uniós bővítésnek – mint a térség stabilizáló erejének – továbbra is fontos célnak kell maradnia.

A már említett politikai uniót sürgető deklarációval szemben a négyek egyértelműen kinyilvánítják, hogy számukra bármely további politikai integráció elutasítandó. Ennek jele, hogy az Európai Bizottságot (mint a legfőbb nemzetek fölötti uniós szervet) meg sem említik a nyilatkozatban, hanem azt hangsúlyozzák, hogy a legfontosabb döntéseket a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácsnak kell meghoznia, és a nemzeti parlamentek szerepét is erősíteni kell a jelenlegi állapotokhoz képest. Ezeket szintén régóta mondja Orbán Viktor. A V4 szerint ez jelentené a „demokratikus kontroll erősítését” az uniós döntéshozatalban. A magyar kormányfő is rendszeresen kritizálja a Jean-Claude Juncker vezette bizottságot, amiért az „politizálni kezdett”, holott az uniós szerződések szerint csak adminisztratív végrehajtó szerepe lehetne.

Csütörtökön Lengyelországban V4-es csúcsot tartanak, ahol információink szerint fő téma lesz a deklaráció „csiszolgatása”.

###HIRDETES2###