Sebastian Kurz: A Nyugat-Balkánon is lehetne menekülttábor

Nem az a legfontosabb, hogy hol vannak a létesítmények, hanem az, hogy védelmet nyújtsanak – közölte.

Sebastian Kurz a Bild am Sonntag című lapban az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökségi tagjával, Jens Spahnnal közölt páros interjúban arra a kérdésre, vajon nevezhető-e konzervatívnak Angela Merkel menekültpolitikája, kiemelte: nem helyes csak a kancellár személyére szűkítve tárgyalni a kérdést, mert „ezt a téves politikát nagyon sok állam- és kormányfő és az Európai Bizottság is képviselte”.

Ez „jó szándékú” politika volt, de „számomra kezdettől fogva világos volt, hogy ha mindig csak továbbtereljük az embereket Közép-Európa felé, akkor egyre többen indulnak meg” – tette hozzá.

A menekültek „összes elképzelhető útvonalát” le kell zárni – mondta a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa arra a kérdésére, hogy a Földközi-tenger középső medencéjén átvezető útvonalat is le kell-e zárni. Jens Spahn hozzátette, hogy az EU–Törökország-megállapodáshoz hasonló együttműködésre van szükség az észak-afrikai államokkal is.

Amennyiben „a Földközi-tengerből kimentett embereket három-négy héten keresztül visszaszállítjuk oda, ahonnan elindultak, összeomlik az embercsempészek üzleti modellje, és nem halnak meg többen a tengeren” – hangsúlyozta a CDU-s politikus.

Líbiáról szólva hozzátette, hogy hosszabb távon feltétlenül szükséges befogadó táborokat létesíteni a polgárháború sújtotta észak-afrikai államban, mert Európa lakossága csak akkor fogadja el a bevándorlást, ha Európa ellenőrzi, hogy ki és miért lép a területére.

Sebastian Kurz kiemelte: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Európai Unió által közösen üzemeltetett központokat kell kiépíteni az EU határain kívül. Nem az a legfontosabb, hogy hol vannak ezek a táborok, hanem az, hogy védelmet nyújtsanak, és visszavigyék oda mindazokat, akik illegális úton indulnak az unió felé. Ilyen központokat akár Egyiptomban, Grúziában vagy a Nyugat-Balkán valamelyik országában is létre lehet hozni – tette hozzá.

Jens Spahn az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáról azt mondta, hogy több embert kell hazatelepíteni, mert a múltban túl sokszor nem érvényesítették a jogszabályokat, így az a „helytelen üzenet” terjedt el a világon, hogy mindenki maradhat és még pénzt is kap, aki eljut Németországig.

Sebastian Kurz kiemelte, hogy eleve „nem lenne szabad beengedni az embereket”, mert könnyebb megállítani őket az uniós külső határon és visszaszállítani oda, ahonnan elindultak, mint hazatoloncolni, amikor már beköltöztek egy bécsi vagy berlini lakásba.

Arra a kérdésre, hogy fenyeget-e iszalmizációval a bevándorlás, az ÖVP politikusa azt mondta, helyes, hogy vallásszabadság van valamennyi európai országban, de a „politikai iszlámnak nincs helye”. Szerinte ezzel az ideológiával szemben nem csak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fegyveres küzdelem révén kell szembeszállni. „Közöttünk is vannak radikálisok, akik elutasítják életmódunkat, és harcolni akarnak ellenünk” – mondta a politikus az európai társadalmakra utalva.

Jens Spahn hozzátette: „nem tapasztalok iszlamizációt, de megálljt kell parancsolnunk az iszlamistáknak, akik arról álmodnak, hogy többségbe kerülnek Európában”. Mint mondta, be kell zárni azokat a mecseteket, amelyekben „társadalmunk elutasításáról prédikálnak”, és tarthatatlan, hogy „a katolikus egyházzal gyakrabban kritikusabbak vagyunk, mint a reakciós iszlámmal”.