Stoltenberg, aki a hét elején Washingtonban James Mattis amerikai védelmi miniszterrel találkozott, és részt vett az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépéssel foglalkozó külügyminiszteri szintű nemzetközi tanácskozáson, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban elmondta, hogy véleménye szerint ezen a téren a NATO-nak vannak még kiaknázatlan potenciáljai.
„Várakozásaim szerint a májusi csúcs egyik fő témája az lesz, hogy miként tehet a NATO többet a terrorizmus elleni harcban” – fogalmazott.
„Különféle lehetőségeket vizsgálunk a meglévő tevékenységeink fokozására, például Irakban és a térség más országaiban. Erősen hisszük, hogy a helyi biztonsági erők képzése, a helyi képességek megerősítése a létező legjobb fegyver” – hangsúlyozta. Hosszú távon nem fenntartható, hogy NATO-erőket állomásoztassunk más országokban a terrorizmus ellen, ehelyett képessé kell tenni a helyi erőket, hogy maguk lássák el ezt a feladatot – fejtette ki.
Jens Stoltenberg az MTI-nek nyilatkozva azt is hangsúlyozta, hogy a katonai szövetség már jelenleg is kulcsszerepet tölt be a terrorizmus elleni harcban. Emlékeztetett arra, hogy a NATO történetének legnagyobb missziója az afganisztáni misszió, és a NATO-csapatok jelenlétének célja az, hogy az ország ne váljon „biztonságos menedékké” a nemzetközi terrorizmus számára. A szövetség emellett AWACS felderítő repülőgépekkel támogatja az amerikai vezetésű koalíció harcát Szíriában, részt vesz az iraki biztonsági erők kiképzésében és együttműködik a régió más országival, mint például Jordánia és Tunézia – sorolta a példákat a főtitkár.
Az MTI kérdésére az afganisztáni biztonsági helyzetet értékelve kiemelte, hogy az továbbra is bonyolult, hiszen több különböző szereplő tör a kormány fennhatóságának megdöntésére. „Fel kell készülnünk még több erőszakra, még több támadásra” – mondta Stoltenberg. „Ugyanakkor – tette hozzá – meg kell jegyezni a fejlődést is: néhány évvel ezelőtt a NATO-nak több mint százezer katonája állomásozott az országban, jelenleg pedig mintegy 13 ezer.”
A NATO 2014 végén kivonta harcoló alakulatait Afganisztánból, és már csak tanácsadó, támogató szerepet tölt be. Jens Stoltenberg felidézte, hogy amikor az Iszlám Állam terrorszervezet nemrégiben megtámadott egy kabuli kórházat, akkor afgán katonák szálltak szembe a támadókkal. „Az afgán erők most már képesek arra, hogy felvegyék a harcot a tálibokkal és az Iszlám Állammal. Vagyis nagyon fontos haladást is elértünk néhány nagyon fontos területen” – jelentette ki.
Kitért arra is, hogy zajlik az afganisztáni misszió felülvizsgálata. A kivonulás azonban nincs napirenden, a szövetség folytatja az afgán erők kiképzését és a segítségnyújtást. „Pontos számokat túl korai lenne mondani, de a cél egy korlátozott létszámú kiképző és tanácsadó misszió, nem pedig harcoló csapatok visszaküldése” – mondta.
Kifejezte azt is, hogy a NATO nagyon hálás Magyarország afganisztáni hozzájárulásáért.
Donald Trump amerikai elnök nyilatkozataival kapcsolatban, amelyek nagyobb szerepvállalásra sürgetik az európai szövetségeket, úgy vélekedett: nagyon egyértelmű üzenet volt Trump elnök részéről az, hogy igazságos teherelosztásra van szükség a NATO-n belül.
A főtitkár rámutatott: az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg ugyanakkora, mint az európai szövetségeseké együttvéve, mégis az Egyesült Államok kétszer annyit fordít védelmi kiadásokra, mint az utóbbiak. „Van egy határ, ameddig az Egyesült Államok hajlandó fenntartani ezt az igazságtalan tehermegosztást”. „Ezért döntötték el a szövetség tagállamai már 2014-ben, hogy 2024-re fokozatosan a GDP 2 százalékának megfelelő összegre emelik védelmi kiadásaikat – emlékeztetett.
Stoltenberg kiemelte, hogy a célkitűzés egy évtizedes időtávra vonatkozik, és hogy többéves csökkenés után már elkezdődött az emelkedés. 2016-ban Európában és Kanadában összesen 3,8 százalékkal – hozzávetőleg 10 milliárd dollárral – nőttek a védelmi kiadások
A NATO-főtitkár üdvözölte, hogy Magyarország szintén emelni kezdte védelmi kiadásait, s az emelést „jelentősnek” nevezte. Korábban megírtuk, hogy Simicskó István a NATO transzformációs szemináriumán beszélt arról, hogy a magyar kormány vizsgálja az Iszlám Állam elleni katonai hozzájárulás erősítésének lehetőségét. A tárcavezető hozzátette azt is, hogy a honvédelmi büdzsé bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 2 százalékra növelését 2026-ról 2024-re hozták előre. A védelmi költségvetés nemrég lépte át az 1 százalékot. A gyorsítás azt jelenti, hogy a jövőben a büdzsé immár az eredetileg tervezett 0,1 százaléknál többel, a hazai össztermék 0,125 százalékával nőhet majd évente.
