Horvátország drasztikusan növelte Szaúd-Arábiába irányuló kézifegyver- és lőszereladásait 2016-ban – derül ki a Balkáni Oknyomozó Újságíró Hálózat és a Szervezett Bűnözési és Korrupciós Újságíró Hálózat közös oknyomozó riportjából, amely a Balkan Insighton jelent meg múlt héten. A Comtrade nevű, ENSZ által vezetett kereskedelmi adatbázisra hivatkozva közölték, szomszédunk a tavalyi év első kilenc hónapjában 83 millió euró (25,6 milliárd forint) értékű, 2600 tonnás szállítmányt küldött az Öböl menti országba. A fegyvergyártó üzemekkel nem rendelkező horvátok még a délszláv háborúból raktáron maradt lőszert, rakéta- és gránátvetőket, valamint lövegeket küldtek a királyságba, amely a világ egyik legmodernebb hadseregével rendelkezik. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint a szaúdiaknak juttatott hadianyagok a szíriai polgárháborúban, főként a felkelők kezében kötnek ki. Ezt fénykép- és videoelemzések is bizonyították, korábban csak Horvátországban használatos modellekre bukkantak a szakértők a felvételeken.
A polgárháborút megelőző időszakban a horvát fegyverexport nem volt jelentős, évente egymillió eurós üzletről és egy évtized alatt összesen ötezer tonna eladott hadianyagról beszélhettünk. Majd elsők között küldtek fegyverszállítmányt a felkelőknek 2012 decemberében. Azóta Horvátország 126 millió euró (38,9 milliárd forint) értékben Szaúd-Arábiába szállított fegyvereket és lőszert, összesen hatezer tonnányit. Emellett ugyanezen időszak alatt a Szíriával szomszédos Jordániába is exportálta ugyanezeket 44 millió euró (13,6 milliárd forint) értékben. A horvátok 2012 óta törvényszigorítással igyekeznek elrejteni, hogy az eladott hadianyagok hová kerültek, a minisztériumok a korábbi átlátható rendszerüket felszámolták. A horvát kereskedelmi minisztérium közölte, hogy 2016-ban Szaúd-Arábiának nem értékesítettek ilyen termékeket, a gazdasági minisztérium pedig a személyes adat védelmére hivatkozó törvényre utalva tagadta meg az adatszolgáltatást, holott szakértők szerint ez a vásárló cégekre nem vonatkozik. Az ezen minisztériumhoz tartozó állami fegyverkereskedelmi hivatal pedig azt mondta, nem dolguk kideríteni, hol kötnek ki az eladott fegyverek, hiszen a szaúdiak papírokkal igazolták, hogy a rendőröknek és a védelmi erőknek vásárolták azokat.
Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértő elmondta: a legtöbb ország nem veri nagy dobra a fegyverkereskedelmi ügyleteit, de ha nagyobb, látható fegyverek – például repülőgépek, helikopterek – cserélnek gazdát, azt be szokták vallani. A szakértő kiemelte, Jugoszlávia el nem kötelezett országként jó fegyverkereskedelmi kapcsolatokat ápolt harmadik világbeli országokkal, és ezen jó viszony a ma létező államok között is fennáll. Magyarország Kalasnyikovokat és lőszert is adott a horvátoknak a délszláv háború alatt. A szakértő úgy gondolja, előfordulhat, hogy ezekből is jutott Horvátországból Szíriába, de nem valószínű. Rámutatott, bizonyos szempontból szerencsések vagyunk, hogy a varsói szerződés keretében Magyarország haditechnikai eszközöket kellett gyártson, így komolyabb fegyvergyára nem volt. Ezért aztán a térségben egyedüliként hazánk nem szállított olyan fegyvereket és lőszereket Jordániába és Szaúd-Arábiába, amelyek esetleg a szíriai konfliktusban köthettek volna ki.
