Ami viszont némileg váratlan, hogy ehhez még szövetségeseket is találtak. Furcsa módon, míg az atomfegyverek fejlesztésével vádolt Irán például kész volt részt venni a konferencián, addig Japán – az egyetlen ország, amely saját bőrén tapasztalta meg az atombomba gyilkos erejét – számára fontosabb volt, hogy kiálljon szövetségese mellett, mint a nukleáris fegyverek elleni harc. Nyilvánvalóan az Egyesült Államok érdekeit szem előtt tartva távol maradt a NATO-szövetséges Magyarország is. Ennek okait és a magyar álláspontot firtató kérdéseinkre a külügyminisztériumtól lapzártánkig nem kaptunk választ.
A realitás talaján maradva egyértelmű, hogy a tárgyalás indítványozói túl magasra tették a lécet, különösen a jelenlegi feszült biztonságpolitikai helyzetben. A nukleáris fegyverektől mentes világról szőtt álmokat még Barack Obama is támogatta, azóta azonban nagyot változott a világ. Hiszen még a 2010-ben az Egyesült Államok és Oroszország által aláírt új – a hadászati fegyvereket korlátozó – START-egyezmény is csupán az arzenál azonos mértékűre csökkentését indítványozta, ami meglehetősen szerény cél. Ráadásul még ez sem teljesül. Ha mennyiségileg nem is nőtt a robbanófejek száma, Washington és Moszkva is dollármilliárdokat öl atomfegyvereinek korszerűsítésébe.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!