Szövetségi bűnügyi nyomozás indul a keddi WikiLeaks-szivárogtatással kapcsolatban azt követően, hogy a nemzetközi nonprofit szervezet több mint nyolcezer oldalon tette közzé, milyen módszerekkel képes a lehallgatásra az amerikai Központi Hírszerző ügynökség (CIA) – közölték amerikai tisztviselők a CNN-nel.
A nyomozás kiterjed annak vizsgálatára, hogyan kerültek a WikiLeaks birtokába a dokumentumok, átadhatta-e azokat CIA-alkalmazott vagy egy közvetítő személy a szervezetnek. Azt is megpróbálják kideríteni, vannak-e még a WikiLeaksnél olyan iratok, amelyek akár még nyilvánosságra is kerülhetnek. Amerikai tisztviselők szerint az eddig közzétett dokumentumok nagyrészt eredetiek, bár még nem egészen biztos, hogy a kiszivárogtatott iratok valamelyikét módosították-e.
A legnagyobb aggodalmat mégis csak az jelentené, ha a WikiLeaks nyilvánossá tenné azt a számítógépes kódot, amellyel a műveleteket végezték, mert akkor más hackerek is felhasználhatnák azt, hatalmas károkat okozva. A tisztviselők azt is megjegyzik, hogy a kiszivárogtatott dokumentumokban szereplő, a tengeren túli célpontok ellen irányuló hírszerzési folyamat teljesen törvényes módon történt.
Korábban megírtuk, hogy a CIA virginiai Kibernetikai Hírszerzési Központjából származó adatok tanúsága szerint az illetéktelen beavatkozás civilek mobiltelefonjának feltörésétől önjáró autók vezérlésének átvételéig terjedt.
A 8761 oldalnyi adatbázis 7-es széf 1. rész (Vault 7 part 1) alatt látott napvilágot, amely azt sejteti, egy szivárogtatássorozat kezdetén állunk és további információk is várhatók.
Julian Assange, a WikiLeaks alapítója a Twitteren azt üzente, ez a történelem legnagyobb kiszivárogtatása a hírszerzés területén. Az adatbázis a WikiLeaks szerint már egy ideje keringett amerikai adatbányászok körében, de „sajtó alá” most a szivárogtató portál rendezte.
Az egyik lényeges megállapítás, hogy Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottjának szivárogtatása után a kormányzat nem tartotta be ígéretét, és a szoftverfejlesztő óriáscégekkel nem osztott meg minden, a rendszerfejlesztések során észlelt hibát. Az így keletkezett „informatikai réseket” pedig a maga hasznára tudta fordítani, vagyis felettük csak a hírszerzés rendelkezhetett.
A szivárogtatásra gyorsan reagált a legnagyobb techvállalatok többsége: az Apple hangsúlyozta, hogy az IOS-operációs rendszer Wikileas-anyagban jelzett hibáit már javították - a biztonság kulcsa ebben az esetben is a frissítések folyamatos letöltése, felhasználóik 85 százaléka pedig naprakész és biztonságos IOS-t használ.
A Samsung – aminek F8000-es sorozatjelű tévéit az MI5 brit titkosszolgálat állítólag sikeresen hackelte meg egy USB-alapú behatolással - már szűkszavúbban válaszolt. Mint közleményükben írták, figyelemmel követik az ügyet, a felhasználók magánszférájának biztosítása pedig kiemelt fontosságú számukra. Hasonlóan válaszolt a Microsoft szóvivője is. A Lynux szerint nem meglepő, hogy egy ilyen, világszinten ismert operációs rendszert több ország titkosszolgálata is próbál meghackelni, de naprakészen javítják rendszerük esetleges hibáit, írja a BBC.
A Google ugyanakkor nem akarta kommentálni azt értesülést, hogy a CIA képes volt megfertőzni és felügyelni Android-készülékeket, úgynevezett nulladik napi támadások során - vagyis akkor, amikor az operációs rendszer esetleges hibáiról talán még a fejlesztő sem tudott.
