Welt: Merkel lezárta volna a német határt

Senki sem vállalta a német határ lezárásának felelősségét 2015 szeptemberében, pedig a szándék megvolt.

Angela Merkel német kancellár és kormánya a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015 szeptemberében arra készült, hogy lezárja Németország déli határát, és ez azért nem történt meg, mert senki sem vállalta a felelősséget a döntésért – írta a Welt am Sonntag (WAS) című vasárnapi német lap.

A WAS az újság és testvérlapja, a Die Welt szerkesztőségének egyik munkatársa, Robin Alexander március közepén megjelenő új könyvéből idézve azt írta, hogy nem a politikai szándékon múlott, hogy nem zárták le az osztrák–bajor határt – ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonal –, amikor a Budapestről gyalog elindult menedékkérők beengedéséről 2015. szeptember 5-ére virradóra hozott döntés nyomán nagymértékben felerősödött a menekülthullám.

A hullám néhány nap alatt súlyosan túlterhelte a német menekültügyi rendszert, szeptember 11-én, pénteken a tizenhat tartomány közül tizennégy jelentette a szövetségi belügyi minisztériumnak, hogy egyelőre nem tudnak több menedékkérőt elhelyezni, mert minden hely betelt. Azon a napon a lefoglalt tornacsarnokoktól kezdve a kiürített katonai laktanyákig mindent egybevetve az egész országban 850 szabad hely volt, a külügyi tárca friss előrejelzése pedig arról szólt, a hétvégén 40 ezer újabb menedékkérő érkezésével kell számolni.

Másnap, szombat délután a kormánykoalíció vezetői telefonkonferenciát tartottak, amelyen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Angela Merkel és Peter Altmaier kancelláriaminiszter, valamint Thomas de Maiziere belügyminiszter vett részt, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök, a Német Szociáldemokrata Párttól (SPD) pedig Sigmar Gabriel pártelnök-alkancellár, gazdasági miniszter és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter.

Robin Alexander kutatásai szerint a résztvevők megállapodtak abban, hogy a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség másnap 18 órakor lezárja a bajor–osztrák határt a menedékkérők előtt. A döntés alapján a szövetségi rendőrség vezetőségében elkészítették a bevetési parancsot, miszerint senkit sem szabad beengedni, akinek nincsen németországi tartózkodásra feljogosító érvényes irata, akkor sem, ha a határon jelzi, hogy védelmet kér Németországtól.

Azonban másnap, szeptember 13-án a belügyi tárca munkatársai jogi aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban vissza lehet-e utasítani a határon olyan embereket, akik menedékjogi kérelem beadásának szándékával akarnak belépni az országba. Az aggályok alaptalanok voltak, a minisztérium és a szövetségi parlament jogászai is arra a megállapításra jutottak, hogy Németország megtagadhatja a belépést biztonságos országból érkező menedékkérőktől, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte mindenkitől, hiszen a menedékkérők csaknem kivétel nélkül Ausztriából érkeztek. Akkor azonban ez még nem volt világos, mert a szakértők még hozzá sem kezdtek a jogi szakvélemények összeállításához.

Az ügy egészen a kancellárig jutott, aki nem akart állást foglalni, hanem a belügyminisztertől kért garanciát arra, hogy egy esetleges bírósági eljárásban meg lehet védeni a határ lezárásáról szóló döntést. A tárcavezető nem tudott erre garanciát vállalni. Így végül csak a határellenőrzés visszaállítását határozták el, a határ lezárása pedig elmaradt.

A határ továbbra is nyitva maradt a menedékkérők előtt, de „nem azért, mert Angela Merkel vagy valaki más a szövetségi kormányban tudatosan így döntött volna”, hanem azért, mert „a döntő órában egyszerűen nem akadt senki, aki vállalta volna a felelősséget” a határ lezárásáért – írta Robin Alexander.