A bajor CSU már a török uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti

A testvérpárt CDU részéről viszont kivárnának a halálbüntetés visszaállításáig.

A német sajtó első kommentárjai többnyire a szoros választási eredményre hívják fel a figyelmet. Például a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiemelte, hogy Erdogan, Binali Yildirim miniszterelnök és „a rezsim sajtója” a kampányban terroristának bélyegezte mindazokat, akik elutasítják az elnök hatalmát szélesítő alkotmánymódosítást. Így adódik a kérdés, vajon mennyire lehet stabil egy nép csaknem 49 százaléknyi „terroristával”, az pedig a kampány és az eredmény alapján igen bizonytalan, hogy az államfő be tudja-e váltani azt az ígéretet, miszerint az új alkotmány erősíti majd az ország stabilitását – írta a FAZ.

Az ugyancsak konzervatív Die Welt szerint Recep Tayyip Erdogan számára „ez a győzelem egy vereség”. A választási kampány jellegzetességeit áttekintve hozzátették: felmerül a kérdés, vajon milyen eredményt hozott volna a szavazás, ha méltányos, fair választási kampány zajlott volna, és nem lett volna rendkívüli állapot. Erdogan „minden valószínűség szerint drámai vereséget szenvedett volna” – áll a Die Welt kommentárjában, amely szerint a szoros választási eredmény azt jelzi, hogy az államfő nem az a mindenki által dicsőített vezető, akinek a népe szabad kezet ad mindenben, „és soha nem is lesz az”.

A baloldali Frankfurter Rundschau Pirruszi győzelem című kommentárjában hangsúlyozta, hogy Törökország a népszavazás révén minden eddiginél megosztottabb lett, és ugyan a választási eredmény alapján Recep Tayyip Erdogannak úgy tűnhet, elérte „életcélját”, mégis nagy kérdés, hogy mennyire erősödik meg a referendum által. Félő, hogy még inkább elnyomó politikát folytat majd, és még több erőszakot provokál tevékenységével, ez pedig „méreg a gazdaságnak, amelynek stabilitás kell az égetően szükséges külföldi beruházásokhoz”. Így a népszavazás pirruszi győzelemmel ér véget, amellyel „mindenki veszít: Erdogan, Törökország és a lakosság”.

Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A 35 fejezetből eddig egyet sikerült lezárni.

A vasárnapi referendum kiélezett eredményét tükrözte a hétfői török sajtó: a kormánypárti lapok „Törökország győzelmét” ünnepelték, az ellenzéki újságok az állítólagos választási csalást és az elnöki rendszert bírálók erejét emelték ki.

A Sabah című legfőbb kormánypárti napilap a nép forradalmaként és a demokrácia ünnepeként értékelte az elnöki rendszer bevezetését támogató szavazatok győzelmét. Az újság Recep Tayyip Erdogan elnök és Binali Yildirim kormányfő vasárnap éjszakai beszédét idézve a 80 milliós nemzet történelmi diadaláról számolt be. „A nép az urnáknál koronázta meg a tavaly július 15-i puccskísérlettel kezdődő hősies ellenállást, és új fejezetet nyitott a demokrácia történetében” – írta a Sabah.

A kemalista, ellenzéki, Sözcü című napilap egy kérdést tűzött a címlapjára: „Nyugodt a lelkiismeretetek?” A kérdést a Legfőbb Választási Tanácsnak (YSK) címezte azután, hogy a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezető politikusai vasárnap késő este azzal vádolták meg a testületet, hogy az 2,5 millió – hivatali pecsét nélküli – szavazócédulát érvényesnek számolt a voksok összesítésénél, amivel megfordította a referendum kimenetelét.

A kemalista újság három fényképfelvételt is közzétett az állítólagos csalás bizonyítására. Az egyiken egy ismeretlen egy sanliurfai szavazóhelyiségben egymás után nyomja rá a szavazópecsétet a cédulák elnöki rendszert támogató „igen” feliratára. A második fényképen egy Mus tartománybeli falu kormánypárti polgármestere látható, aki a szavazókkal együtt lépve a fülkébe ellenőrizte, hogy igennel voksolnak-e. A harmadik felvételen Ankara Sincan körzetében az egyik szavazatszámláló bizottság elnöke hivatali pecsét nélküli szavazócédulákra utólag nyomja rá a pecsétet. A Sözcü hangsúlyozta, hogy a nem szavazatok győztek Törökország három legnagyobb városában: Isztambulban, Ankarában és Izmirben is.

A Hürriyet című tekintélyes napilap kiemelte: 94 évvel a Török Köztársaság megalapítása után Törökországban ismét új rendszert vezetnek be. Az újság arról is beszámolt, hogy az ország 30 nagyvárosából 17-ben a nemek, 13-ban pedig az igenek jutottak előnyhöz. A Hürriyet is arról írt, hogy az AKP-nak és az MHP-nek 2015 novemberében együttesen még 61,4 százalék volt az aránya, amely vasárnap 10 százalékkal kevesebbnek mutatkozott.