A bajor CSU már a török uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti

A testvérpárt CDU részéről viszont kivárnának a halálbüntetés visszaállításáig.

Manfred Weber, a párt elnökhelyettese, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak a vasárnapi szavazás után azt mondta, hogy az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát. Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az „élethazugságot”, hogy Törökország az EU tagja lehet. A CSU szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat, és le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.

A CSU testvérpártja, az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Elmar Brok EP-képviselő, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke azt mondta, hogy nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot. Viszont ha Recep Tayyip Erdogan török államfő beváltja az urnazárás után tett ígéretét, miszerint első dolga lesz gondoskodni a halálbüntetés visszaállításáról, akkor valóban le kell állítani a tárgyalásokat – tette hozzá Elmar Brok a Die Welt című lapnak nyilatkozva.

A török uniós tagság ügyét kezdettől fogva támogató koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) igyekeznek nem összekapcsolni az EU-tagság és az alkotmánymódosító népszavazás kérdését. Martin Schulz pártelnök-kancellár csupán annyit közölt a szavazás után, hogy a szoros végeredmény azt jelzi, „Erdogan nem egyenlő Törökországgal”, Németországnak pedig továbbra is tennie kell azért, hogy érvényesüljenek az emberi jogok és a demokratikus elvek Törökországban.

A Die Welt kormányzati forrásai szerint a berlini vezetésben már jó előre elhatározták, akármi lesz is a népszavazás kimenetele, visszafogottan reagálnak, hogy ne váltsanak ki olyan heves, konfliktus felé mutató reakciókat Ankara részéről, amelyek a népszavazási kampányt jellemezték.

Ezt alátámasztja Peter Altmaier kancelláriaminiszter vasárnap esti nyilatkozata, amely szerint a német szövetségi kormány csak a hivatalos végeredmények közzététele után vitatja meg a helyzetet. Egy szabad és demokratikus népszavazáson hozott döntést tiszteletben kell tartani, annak megítélése pedig a többi között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács jelentésétől függ, hogy valóban fair volt-e a referendum – mondta a CDU-s politikus az ARD köztelevíziónak.

A német sajtó első kommentárjai többnyire a szoros választási eredményre hívják fel a figyelmet. Például a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiemelte, hogy Erdogan, Binali Yildirim miniszterelnök és „a rezsim sajtója” a kampányban terroristának bélyegezte mindazokat, akik elutasítják az elnök hatalmát szélesítő alkotmánymódosítást. Így adódik a kérdés, vajon mennyire lehet stabil egy nép csaknem 49 százaléknyi „terroristával”, az pedig a kampány és az eredmény alapján igen bizonytalan, hogy az államfő be tudja-e váltani azt az ígéretet, miszerint az új alkotmány erősíti majd az ország stabilitását – írta a FAZ.

Az ugyancsak konzervatív Die Welt szerint Recep Tayyip Erdogan számára „ez a győzelem egy vereség”. A választási kampány jellegzetességeit áttekintve hozzátették: felmerül a kérdés, vajon milyen eredményt hozott volna a szavazás, ha méltányos, fair választási kampány zajlott volna, és nem lett volna rendkívüli állapot. Erdogan „minden valószínűség szerint drámai vereséget szenvedett volna” – áll a Die Welt kommentárjában, amely szerint a szoros választási eredmény azt jelzi, hogy az államfő nem az a mindenki által dicsőített vezető, akinek a népe szabad kezet ad mindenben, „és soha nem is lesz az”.

A baloldali Frankfurter Rundschau Pirruszi győzelem című kommentárjában hangsúlyozta, hogy Törökország a népszavazás révén minden eddiginél megosztottabb lett, és ugyan a választási eredmény alapján Recep Tayyip Erdogannak úgy tűnhet, elérte „életcélját”, mégis nagy kérdés, hogy mennyire erősödik meg a referendum által. Félő, hogy még inkább elnyomó politikát folytat majd, és még több erőszakot provokál tevékenységével, ez pedig „méreg a gazdaságnak, amelynek stabilitás kell az égetően szükséges külföldi beruházásokhoz”. Így a népszavazás pirruszi győzelemmel ér véget, amellyel „mindenki veszít: Erdogan, Törökország és a lakosság”.

Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A 35 fejezetből eddig egyet sikerült lezárni.

A vasárnapi referendum kiélezett eredményét tükrözte a hétfői török sajtó: a kormánypárti lapok „Törökország győzelmét” ünnepelték, az ellenzéki újságok az állítólagos választási csalást és az elnöki rendszert bírálók erejét emelték ki.

A Sabah című legfőbb kormánypárti napilap a nép forradalmaként és a demokrácia ünnepeként értékelte az elnöki rendszer bevezetését támogató szavazatok győzelmét. Az újság Recep Tayyip Erdogan elnök és Binali Yildirim kormányfő vasárnap éjszakai beszédét idézve a 80 milliós nemzet történelmi diadaláról számolt be. „A nép az urnáknál koronázta meg a tavaly július 15-i puccskísérlettel kezdődő hősies ellenállást, és új fejezetet nyitott a demokrácia történetében” – írta a Sabah.

A kemalista, ellenzéki, Sözcü című napilap egy kérdést tűzött a címlapjára: „Nyugodt a lelkiismeretetek?” A kérdést a Legfőbb Választási Tanácsnak (YSK) címezte azután, hogy a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezető politikusai vasárnap késő este azzal vádolták meg a testületet, hogy az 2,5 millió – hivatali pecsét nélküli – szavazócédulát érvényesnek számolt a voksok összesítésénél, amivel megfordította a referendum kimenetelét.

A kemalista újság három fényképfelvételt is közzétett az állítólagos csalás bizonyítására. Az egyiken egy ismeretlen egy sanliurfai szavazóhelyiségben egymás után nyomja rá a szavazópecsétet a cédulák elnöki rendszert támogató „igen” feliratára. A második fényképen egy Mus tartománybeli falu kormánypárti polgármestere látható, aki a szavazókkal együtt lépve a fülkébe ellenőrizte, hogy igennel voksolnak-e. A harmadik felvételen Ankara Sincan körzetében az egyik szavazatszámláló bizottság elnöke hivatali pecsét nélküli szavazócédulákra utólag nyomja rá a pecsétet. A Sözcü hangsúlyozta, hogy a nem szavazatok győztek Törökország három legnagyobb városában: Isztambulban, Ankarában és Izmirben is.

A Hürriyet című tekintélyes napilap kiemelte: 94 évvel a Török Köztársaság megalapítása után Törökországban ismét új rendszert vezetnek be. Az újság arról is beszámolt, hogy az ország 30 nagyvárosából 17-ben a nemek, 13-ban pedig az igenek jutottak előnyhöz. A Hürriyet is arról írt, hogy az AKP-nak és az MHP-nek 2015 novemberében együttesen még 61,4 százalék volt az aránya, amely vasárnap 10 százalékkal kevesebbnek mutatkozott.