A bajor CSU már a török uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti

A testvérpárt CDU részéről viszont kivárnának a halálbüntetés visszaállításáig.

MTI
2017. 04. 17. 10:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Manfred Weber, a párt elnökhelyettese, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak a vasárnapi szavazás után azt mondta, hogy az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát. Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az „élethazugságot”, hogy Törökország az EU tagja lehet. A CSU szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat, és le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.

A CSU testvérpártja, az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Elmar Brok EP-képviselő, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke azt mondta, hogy nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot. Viszont ha Recep Tayyip Erdogan török államfő beváltja az urnazárás után tett ígéretét, miszerint első dolga lesz gondoskodni a halálbüntetés visszaállításáról, akkor valóban le kell állítani a tárgyalásokat – tette hozzá Elmar Brok a Die Welt című lapnak nyilatkozva.

A török uniós tagság ügyét kezdettől fogva támogató koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) igyekeznek nem összekapcsolni az EU-tagság és az alkotmánymódosító népszavazás kérdését. Martin Schulz pártelnök-kancellár csupán annyit közölt a szavazás után, hogy a szoros végeredmény azt jelzi, „Erdogan nem egyenlő Törökországgal”, Németországnak pedig továbbra is tennie kell azért, hogy érvényesüljenek az emberi jogok és a demokratikus elvek Törökországban.

A Die Welt kormányzati forrásai szerint a berlini vezetésben már jó előre elhatározták, akármi lesz is a népszavazás kimenetele, visszafogottan reagálnak, hogy ne váltsanak ki olyan heves, konfliktus felé mutató reakciókat Ankara részéről, amelyek a népszavazási kampányt jellemezték.

Ezt alátámasztja Peter Altmaier kancelláriaminiszter vasárnap esti nyilatkozata, amely szerint a német szövetségi kormány csak a hivatalos végeredmények közzététele után vitatja meg a helyzetet. Egy szabad és demokratikus népszavazáson hozott döntést tiszteletben kell tartani, annak megítélése pedig a többi között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács jelentésétől függ, hogy valóban fair volt-e a referendum – mondta a CDU-s politikus az ARD köztelevíziónak.

A német sajtó első kommentárjai többnyire a szoros választási eredményre hívják fel a figyelmet. Például a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiemelte, hogy Erdogan, Binali Yildirim miniszterelnök és „a rezsim sajtója” a kampányban terroristának bélyegezte mindazokat, akik elutasítják az elnök hatalmát szélesítő alkotmánymódosítást. Így adódik a kérdés, vajon mennyire lehet stabil egy nép csaknem 49 százaléknyi „terroristával”, az pedig a kampány és az eredmény alapján igen bizonytalan, hogy az államfő be tudja-e váltani azt az ígéretet, miszerint az új alkotmány erősíti majd az ország stabilitását – írta a FAZ.

Az ugyancsak konzervatív Die Welt szerint Recep Tayyip Erdogan számára „ez a győzelem egy vereség”. A választási kampány jellegzetességeit áttekintve hozzátették: felmerül a kérdés, vajon milyen eredményt hozott volna a szavazás, ha méltányos, fair választási kampány zajlott volna, és nem lett volna rendkívüli állapot. Erdogan „minden valószínűség szerint drámai vereséget szenvedett volna” – áll a Die Welt kommentárjában, amely szerint a szoros választási eredmény azt jelzi, hogy az államfő nem az a mindenki által dicsőített vezető, akinek a népe szabad kezet ad mindenben, „és soha nem is lesz az”.

A baloldali Frankfurter Rundschau Pirruszi győzelem című kommentárjában hangsúlyozta, hogy Törökország a népszavazás révén minden eddiginél megosztottabb lett, és ugyan a választási eredmény alapján Recep Tayyip Erdogannak úgy tűnhet, elérte „életcélját”, mégis nagy kérdés, hogy mennyire erősödik meg a referendum által. Félő, hogy még inkább elnyomó politikát folytat majd, és még több erőszakot provokál tevékenységével, ez pedig „méreg a gazdaságnak, amelynek stabilitás kell az égetően szükséges külföldi beruházásokhoz”. Így a népszavazás pirruszi győzelemmel ér véget, amellyel „mindenki veszít: Erdogan, Törökország és a lakosság”.

Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A 35 fejezetből eddig egyet sikerült lezárni.

A vasárnapi referendum kiélezett eredményét tükrözte a hétfői török sajtó: a kormánypárti lapok „Törökország győzelmét” ünnepelték, az ellenzéki újságok az állítólagos választási csalást és az elnöki rendszert bírálók erejét emelték ki.

A Sabah című legfőbb kormánypárti napilap a nép forradalmaként és a demokrácia ünnepeként értékelte az elnöki rendszer bevezetését támogató szavazatok győzelmét. Az újság Recep Tayyip Erdogan elnök és Binali Yildirim kormányfő vasárnap éjszakai beszédét idézve a 80 milliós nemzet történelmi diadaláról számolt be. „A nép az urnáknál koronázta meg a tavaly július 15-i puccskísérlettel kezdődő hősies ellenállást, és új fejezetet nyitott a demokrácia történetében” – írta a Sabah.

A kemalista, ellenzéki, Sözcü című napilap egy kérdést tűzött a címlapjára: „Nyugodt a lelkiismeretetek?” A kérdést a Legfőbb Választási Tanácsnak (YSK) címezte azután, hogy a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezető politikusai vasárnap késő este azzal vádolták meg a testületet, hogy az 2,5 millió – hivatali pecsét nélküli – szavazócédulát érvényesnek számolt a voksok összesítésénél, amivel megfordította a referendum kimenetelét.

A kemalista újság három fényképfelvételt is közzétett az állítólagos csalás bizonyítására. Az egyiken egy ismeretlen egy sanliurfai szavazóhelyiségben egymás után nyomja rá a szavazópecsétet a cédulák elnöki rendszert támogató „igen” feliratára. A második fényképen egy Mus tartománybeli falu kormánypárti polgármestere látható, aki a szavazókkal együtt lépve a fülkébe ellenőrizte, hogy igennel voksolnak-e. A harmadik felvételen Ankara Sincan körzetében az egyik szavazatszámláló bizottság elnöke hivatali pecsét nélküli szavazócédulákra utólag nyomja rá a pecsétet. A Sözcü hangsúlyozta, hogy a nem szavazatok győztek Törökország három legnagyobb városában: Isztambulban, Ankarában és Izmirben is.

A Hürriyet című tekintélyes napilap kiemelte: 94 évvel a Török Köztársaság megalapítása után Törökországban ismét új rendszert vezetnek be. Az újság arról is beszámolt, hogy az ország 30 nagyvárosából 17-ben a nemek, 13-ban pedig az igenek jutottak előnyhöz. A Hürriyet is arról írt, hogy az AKP-nak és az MHP-nek 2015 novemberében együttesen még 61,4 százalék volt az aránya, amely vasárnap 10 százalékkal kevesebbnek mutatkozott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.