Az idősekkel kihal az egységes Korea iránti vágy?

Az új nemzedék elődeinél már sokkal semlegesebb az újraegyesítés kérdésében.

Szerepet játszhat egyébként az is, hogy az idősebbek még emlékezhetnek arra a nyolcvanas évek végéig tartó korszakra, amikor Dél-Koreában is diktatórikus rendszer működött. Pak Dzsong Hi, a most leváltott Pak Guen Hje édesapja vaskézzel irányította az országot, és noha ekkor teremtették meg a mai fejlett Dél-Korea alapjait, az emberi jogok gyakorta sérültek. A fiatalok azonban már egy demokratikus országba születtek bele, számukra az észak-koreai rendszerrel szembesülni jóval nagyobb sokk, mint azoknak, akik még látták az autokratikus déli rezsimet.

„Mindegy, ma mi a helyzet, régen egyek voltunk, nem látom tehát okát, hogy ne tartsuk magunkat testvéreknek. Ennek ellenére sok idő eltelt, úgy gondolom, mára rengeteg mindent másképp látunk a határ két oldalán” – fogalmaz egy húszas éveiben járó dél-koreai lány. Véleményét egyébként egy 2015-ös átfogó kutatás is alátámasztja: míg az északi politikai vezetés rendkívül népszerűtlen délen, ez a fajta ellenszenv nem terjed ki az átlagos északi polgárokra.

A rokoni kapcsolatok újramelegítésére egyébként nem olyan régen akadt példa. A kétezres években komoly enyhülés kezdődött a két elszakított országrész között, a gazdasági együttműködések mellett rendszeresen szerveztek találkozókat kettészakított családok számára, a történelmileg fontos, ma Észak-Korea területén található Kumgang-hegyi turista-létesítményben. Jellemzően idős nénik és bácsik látták viszont egymást, hosszú évtizedek után, és mutogatták egymásnak a családjaikról készült fényképeket. A kezdeményezés azonban, sok más biztató kísérlet mellett, mára teljesen elhalt.

Persze az újraegyesítés komoly gazdasági kérdéseket is felvet, a fiatalokat is sok esetben ez zavarja az egész kérdésben: míg Dél-Korea a világ tíz legerősebb gazdasága közé tartozik, addig északon a nyomor nem ismeretlen, és kérdéses, mennyire hiányzik a szuper fejlett délieknek a hirtelen nyakukba szakadó, 25 millió szegény rokon. Noha több olyan emberrel is beszéltünk, akik szerint a kommunista remeteállamban már javult némileg a gazdasági helyzet, ám a déli életszínvonallal aligha lehetnek köszönő viszonyban.

Éppen ezért is számolnak délen azzal a forgatókönyvvel, hogy a Kim-dinasztia esetleges bukása esetén Észak-Koreának külön országként kell talpra állnia, majd amikor – nyilván némi hátszéllel – kellően megerősödött, utána lehet szó egyesülésről. Az azonban, hogy Kim Dzsong Un idején minden eddiginél gyakoribbak a fegyvertesztek, hogy gyakorlatilag nincs párbeszéd, és hogy jelenleg is amerikai hadihajók tartanak a félsziget felé, nem éppen arra mutat, hogy bármikor is szó lehet a békés újraegyesítésről.