Több ezer fővel szállt ki a hétvégén a rendőrség Kölnben. A rajnai városban tartotta ugyanis a kongresszusát a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amely ellen helyi antifasiszta és katolikus szervezetek tízezernyi embert szólítottak az utcákra. De nemcsak az utcákon volt dühös a hangulat, hanem az AfD kongresszusán is. Frauke Petry pártelnök képtelen volt a küldöttekkel elfogadtatni egy nyilatkozatot, amely elítélte volna a párton belüli szélsőjobboldali folyamatokat. Petry már a hétvégi kongresszus előtt visszavonulót fújt. Bejelentette, hogy hiába ő a párt elnöke, a szeptemberi parlamenti választáson nem kívánja az AfD listáját vezetni.
Petry 2015 nyarán került az AfD élére: az addigi elnökkel, a konzervatív professzor Bernd Luckével szemben Petryt éppen azon szélsőjobboldali körök emelték pajzsra, amelyeknek ma már ő sem elég radikális. Egy teljes szélsőjobboldali fordulat azonban a párt érdekei ellen hatna. A kölni, liberális Német Gazdasági Intézet (DIW) márciusi felmérése szerint az Alternatíva Németországnak szavazóinak többsége a német átlagnál gazdagabb és tanultabb, a polgári híveket a párt szélsőséges megnyilatkozásai azonban elriaszthatják. Számosan közülük, még ha elégedetlenek is Angela Merkellel, visszamentek a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU). Az AfD népszerűsége év eleje óta stabilan tíz százalék alá zuhant, ezzel párhuzamosan pedig a CDU–CSU visszavette az elsőségét. A Bild am Sonntag szerint Angela Merkel pártjára harminchat százalék szavazna, a Németországi Szociáldemokrata Pártra (SPD) csak harmincegy.
Az AfD ezért a hétvégi kongresszusán végül behúzta a vészféket, és a szélsőjobboldaliság helyett egyértelműen neoliberális irányba nyitott: a konzervatív Alexander Gauland mellett a neoliberális Alice Weidel leszbikus üzletasszonyt választotta listavezetőjévé. Weidel jelölése egyértelmű üzenet, hogy Frauke Petry alakulata a piacpárti fundamentalizmus mellett kötelezte el magát. A párt az Európai Uniót is azért támadja, mert az korlátozná a versenyt. A bevándorlás mellett így a jóléti állam kerül az AfD őszi választási kampányának célkeresztjébe. Az Alternatíva Németországnak korábban szerette önmagát a kisemberek védelmezőjeként megjeleníteni, ez azonban sem a tényleges szavazóinak élethelyzetével, sem a párt programjával nem állt összhangban.