Brexit: döntöttek a bennmaradók

Megállapodtak a tárgyalásokra vonatkozó irányelvekről.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint az Egyesült Királyság uniós kilépése után bennmaradó tagállamok egységét mutatja, hogy a "huszonhetek" vezetői szombati brüsszeli találkozójukon mindössze négy perc alatt elfogadták a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó irányelveiket; ezt az egységet nem lesz könnyű megőrizni, azonban mindent meg kell tenni ennek érdekében - jelentette ki az ülés után.

A brüsszeli testület vezetője elmondta, hogy az iránymutatások értelmében akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatáról, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a brit kilépéssel kapcsolatos megállapodás főbb kérdéseiről, az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzésről.

Elkerülhetetlen, hogy Nagy-Britannia megfizesse az unióból való kilépés árát – ezt már Francois Hollande, francia elnök jelentette ki szombaton, az unióban maradó tagállamok csúcstalálkozóját megelőzően.

Hollande aláhúzta, nem szabad büntetni, de annak egyértelműnek kell lennie, hogy Nagy-Britanniának gyengébb pozíciója lesz a kilépést követően, mint az unió tagjaként.

A francia elnök elutasította azokat a vélekedéseket, hogy Theresa May brit kormányfő tárgyalási pozícióit erősíthetné a június 8-ra kitűzött brit parlamenti választásokon várható nagy arányú győzelme. Véleménye szerint a brit szavazás kimenetele nem fogja befolyásolni az uniót. Az EU elvei és céljai már kialakításra kerültek, és a tárgyalók ezt az irányvonalat fogják követni – mondta az elnök.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy a Brexit nem fogja befolyásolni az unió globális tevékenységét. Elmondta, hogy a brüsszeli csúcstalálkozó határozott üzenetet kíván küldeni Londonnak az unió 27 tagállamának egységéről. A tárgyalások második szakaszában kerül majd elő az Egyesült Királysággal kialakítani kívánt kapcsolatok, a külkapcsolatok és a biztonságpolitika témája – tette hozzá.

Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy az unió jó kapcsolatokat akar az Egyesült Királysággal a kilépést követően is, ugyanakkor közösen és határozottan kell képviselni a „huszonhetek" érdekeit. „Eddig ez sikerült, ami jó alapot ad a tárgyalásokhoz" – fogalmazott.

A tárgyalások során elsődleges feladat lesz olyan garanciákról megállapodni, amelyek megkülönböztetésmentesen biztosítják az európai uniós és a brit állampolgárok uniós előírásokból fakadó jogainak védelmét – szögezték le az EU-ban maradó tagországok állam-, illetve kormányfői Brüsszelben, a Brexit-tárgyalások részleteit rögzítő iránymutatásaikban, amelyeket szombaton hagytak jóvá.

Az iránymutatások meghatározzák a kilépési tárgyalások keretét, valamint azokat az átfogó elveket, amelyeket az unió a tárgyalások során érvényesíteni fog. A jóváhagyás után nyilatkozó uniós vezetők kiemelték annak fontosságát, hogy szilárd egységet tükröző dokumentumot hagytak jóvá.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte, hogy a magyar érdekeknek megfelelő álláspont született.

A közös álláspont szerint az Egyesült Királyság kilépésről szóló döntése jelentős bizonytalanságot teremt.

Az iránymutatásban leszögezték, hogy a tárgyalásokat átlátható módon folytatják le, és a témákat egyetlen csomagként kezelik. A tárgyalások első szakasza arra irányul majd, hogy a lehető legnagyobb jogbiztonságot nyújtsa a polgárok, a vállalkozások, az érdekelt felek és a nemzetközi partnerek részére a Brexit azonnali hatásaival szemben.

A dokumentum kitér Írország egyedülálló körülményeire is. Az unió azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Királyság és Írország közötti hatályos egyezmények figyelembevétele és az uniós jogrend tiszteletben tartása mellett is elkerülhető legyen a szigorú határellenőrzés visszaállítása az országban. Brüsszel megállapodásra szeretne jutni az Egyesült Királysággal az ország ciprusi felségterületeit érintő kérdésekben is, különösen az ott lakóhellyel rendelkező vagy dolgozó uniós polgárok jogainak és érdekeinek védelmét illetően.

Az iránymutatás aláhúzza, hogy a kilépést követően az Egyesült Királyságra nem vonatkoznak azok a megállapodások, melyeket az unió, az unió nevében eljáró tagállamok, illetve az unió és a tagállamok együttesen kötöttek. Az unió jogai és kötelezettségei azonban a nemzetközi megállapodások vonatkozásában továbbra is fennmaradnak majd.

Leszögezték, hogy az Egyesült Királysággal esetlegesen kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak kiegyensúlyozottnak, távolra mutatónak és széles körűnek kell lennie. Ez sem teheti azonban lehetővé az egységes piacban vagy annak egyes részeiben való részvételt, mivel az veszélyeztetné a piac egységét és megfelelő működését. Egy ilyen megállapodásban is egyenlő feltételeket kell biztosítani a feleknek, különösen a szabad verseny és az állami támogatások tekintetében, továbbá biztosítékokat kell tartalmaznia az adózási, szociális, környezetvédelmi, illetve szabályozási intézkedésekből és gyakorlatokból származó tisztességtelen versenyelőnyökkel szemben.

Az EU készen áll arra, hogy a kereskedelmen túl, egyéb területeken is partnerséget alakítson ki az Egyesült Királysággal, különösen a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem, továbbá a biztonság, a védelem és a külpolitika terén – áll a szombaton elfogadott iránymutatásban.

A tárgyalásoknak az uniós szerződések alapján 2019. március 29-ig be kell fejeződniük. Az Európai Tanács egyhangú döntésével és London egyetértésével azonban ez szükség esetén meghosszabbítható.