Adóemelés, Ukrajna, LMBTQ – minden, amiről a Tisza nem beszélhet

Magyar Péterék elhallgatják az olyan kellemetlen témákat, mint Ukrajna és a háború kérdése, a migráció, a gender vagy az adóemelés tervezete – mondta lapunknak az Alapjogokért Központ elemzője azután, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke nyilvánosan mondta ki, számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni, mert ha megtenné, akkor megbuknának.

Adóemelés mellett sok minden van, amiről nem beszél a Tisza. Fotó: MTI/Purger Tamás

Egyre csak gyűlnek a felhők Magyar Péter és a Tisza Párt felett, amióta Tarr Zoltán fórumot tartott Etyeken, és kikotyogta, pártja progresszív, többkulcsos adóemelést tervez, minderről azonban nem lehet beszélni. „Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni. Itt most magunk között természetszerűleg lehet, és majd, ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt, hogy határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet és kellene. 

Választást kell nyerni, utána mindent lehet.” 

Azt is mondta Magyar Péter alelnöke, hogy nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak. 

Nem szól szám

Miként az sejthető volt, nem csak a brutális adóemelési tervekről mondta Tarr Zoltán, hogy jobb hallgatni róla, egy újabb felvételen ugyanis 

Magyar Dávid újságíró az ominózus etyeki fórumon azt mondta: egyenesen a Tisza-központból üzentek nekik, hogy „azt kérték, ne beszéljünk Ukrajnáról és LMBTQ-ról”. 

Mindez tulajdonképpen nem is meglepő, hiszen Magyar Péter mindig is következetesen kerülte ezeket a témákat. Igaz, indított egyfajta népszavazást Ukrajna uniós csatlakozásáról, de a háború kérdésében hallgatott. A pride ügyében sem foglalt soha egyértelmű állásfoglalást, amiért több kritika is érte a baloldalról. Azonban nem csak ezek a témák, melyekben nem ismert a Tisza álláspontja, homályos az is, 

mit tenne egy esetleges Tisza-kormány a migráció problémájával, a rezsicsökkentés intézményével, a 13. havi nyugdíjjal, a családtámogatásokkal.

Megfelelni Brüsszelnek

– A Tisza Párt megpecsételte a saját, de a magyar nemzeti függetlenség miatt aggódó szimpatizánsai sorsát is akkor, amikor csatlakozott az EPP-hez – mondta lapunknak az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Tóth Erik úgy fogalmazott, 

a néppárt tavaly szövetséget kötött a szocialista és a liberális Renew frakcióval is annak érdekében, hogy a számukra fontos politikai ügyekben – háború, gender és migráció – a nekik tetsző, föderalista brüsszeli terveket tudják támogatni. 

Magyar Péter már eladta pártja lelkét Brüsszelnek

– Emiatt a Tisza számára sincs menekülőút: Manfred Weber korábban világossá tette, hogy az EPP elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Politikai értelemben ez egyet jelent a gyorsított EU-csatlakozás támogatásával, az orosz–ukrán háború finanszírozásával és elhúzódásával is – vélekedett Tóth Erik. Mint mondta, a Tisza részéről így tudatos stratégia az, hogy a nekik kellemetlen, Magyarországon a többségi állásponttal szembehelyezkedő kérdésekben csendben maradjon a választásokig. – Magyar Péterék ugyanis pontosan tudják azt, hogy sem a háború, sem Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása nem olyan téma, amiből profitálni tudnának a brüsszeli kötöttpályás álláspont kihangsúlyozásával. Épp ellenkezőleg: 

a kellemetlen dolgokat elhallgatják, 

pont úgy, ahogy a többkulcsos szja-ról sem beszéltek. Arról sem tud a közvélemény semmit, hogy miből pótolnák az EU-s forrásokon túl azokat a javaslataikat, amik a költségvetésből több ezer milliárdnyi forrást vennének ki. Az szja-emelésre vonatkozó 

Tisza-adó ilyen értelemben csak a jéghegy csúcsa lehet. 

Korábban Magyar Péter emberei támadták a rezsicsökkentés intézményét, illetve bírálták már a családtámogatási rendszert is, ami szintén rossz előjel – vélekedett az Alapjogokért Központ munkatársa.

Lemondva a szuverenitásról

– A Tseber-ügy óta próbálja tisztára mosni magát a külföldi befolyásolási kísérletekről szóló, mai tudásunk szerint nem alaptalan kritikákkal szemben, de a háromkulcsos szja-tervezet kiszivárgásával, valamint az érdektelenségbe fulladó országjárással együtt kijelenthető: a nyarat a Tisza Párt elvesztette – fogalmazott Tóth Erik, hozzátéve, az adóemelésre vonatkozó, sajtóhírek szerint belső felhasználásra készült javaslat ugyanakkor cseppet sem meglepő.  

– A Tisza választási ígéretekben gazdag, de valós, érdemi alapot rendre nélkülöző javaslatokat fogalmaz meg.

Ennek a nagylelkűnek tűnő adományozásnak és hitegetésnek megvan az árnyoldala is, amiről nem akarnak beszélni: honnan vesznek el pénzt? Amíg a jobboldali politikacsinálás alapja az, hogy kinek és mennyit adjanak pluszban, addig a liberális-progresszív felfogás azt nézi, hogy kitől és mennyit vegyenek el. A Tisza is ezt a hagyományt vinné tovább – hangsúlyozta Tóth Erik. 

Tarr Zoltán kikotyogta, amit nem lett volna szabad (Fotó: MTI/Purger Tamás)

Felidézte, Tarr Zoltán korábban arról beszélt, hogy „sok szempontból valóban a néppárti álláspontra támaszkodunk, ami egyfajta kötelezettség is, és ez megint abból fakad, hogy ha valaminek a tagjai vagyunk, akkor ne kérdőjelezzük meg folyamatosan azt, hogy a tagságunkból fakadó és vállalt kötelezettségeket, álláspontokat hogyan és milyen módon képviseljük” – Magyar Péter pedig úgy fogalmazott, hogy 

egy „pici” szuverenitásról le lehet mondani a brüsszeli elvárások teljesítése érdekében

 – mondta, kitérve arra, hogy a protestszavazókat maga köré csoportosító ellenzéki párt nem kíván sem programot, sem részletkérdéseket tisztázni a választások előtt. – A Nemzet hangja nevű aláírásgyűjtő akció igazolta, hogy nem számít a saját szimpatizánsok véleménye sem fajsúlyos kérdésekben: így bár az azt kitöltők többsége támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, 

Magyar Péter idehaza azt próbálja elhitetni a bizonytalan választókkal, hogy ebben a kérdésben ő szabad kezet kap az Európai Néppárt és a nyugati progresszív elképzelések megvalósítása alól. 

Miközben pontosan tudni lehet, hogy az ő szava ebben a tekintetben fikarcnyit sem számít – emelte ki.