Adóemelés, Ukrajna, LMBTQ – minden, amiről a Tisza nem beszélhet

Magyar Péterék elhallgatják az olyan kellemetlen témákat, mint Ukrajna és a háború kérdése, a migráció, a gender vagy az adóemelés tervezete – mondta lapunknak az Alapjogokért Központ elemzője azután, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke nyilvánosan mondta ki, számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni, mert ha megtenné, akkor megbuknának.

Adóemelés mellett sok minden van, amiről nem beszél a Tisza. Fotó: MTI/Purger Tamás

– Emiatt a Tisza számára sincs menekülőút: Manfred Weber korábban világossá tette, hogy az EPP elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Politikai értelemben ez egyet jelent a gyorsított EU-csatlakozás támogatásával, az orosz–ukrán háború finanszírozásával és elhúzódásával is – vélekedett Tóth Erik. Mint mondta, a Tisza részéről így tudatos stratégia az, hogy a nekik kellemetlen, Magyarországon a többségi állásponttal szembehelyezkedő kérdésekben csendben maradjon a választásokig. – Magyar Péterék ugyanis pontosan tudják azt, hogy sem a háború, sem Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása nem olyan téma, amiből profitálni tudnának a brüsszeli kötöttpályás álláspont kihangsúlyozásával. Épp ellenkezőleg: 

a kellemetlen dolgokat elhallgatják, 

pont úgy, ahogy a többkulcsos szja-ról sem beszéltek. Arról sem tud a közvélemény semmit, hogy miből pótolnák az EU-s forrásokon túl azokat a javaslataikat, amik a költségvetésből több ezer milliárdnyi forrást vennének ki. Az szja-emelésre vonatkozó 

Tisza-adó ilyen értelemben csak a jéghegy csúcsa lehet. 

Korábban Magyar Péter emberei támadták a rezsicsökkentés intézményét, illetve bírálták már a családtámogatási rendszert is, ami szintén rossz előjel – vélekedett az Alapjogokért Központ munkatársa.

Lemondva a szuverenitásról

– A Tseber-ügy óta próbálja tisztára mosni magát a külföldi befolyásolási kísérletekről szóló, mai tudásunk szerint nem alaptalan kritikákkal szemben, de a háromkulcsos szja-tervezet kiszivárgásával, valamint az érdektelenségbe fulladó országjárással együtt kijelenthető: a nyarat a Tisza Párt elvesztette – fogalmazott Tóth Erik, hozzátéve, az adóemelésre vonatkozó, sajtóhírek szerint belső felhasználásra készült javaslat ugyanakkor cseppet sem meglepő.  

– A Tisza választási ígéretekben gazdag, de valós, érdemi alapot rendre nélkülöző javaslatokat fogalmaz meg.

Ennek a nagylelkűnek tűnő adományozásnak és hitegetésnek megvan az árnyoldala is, amiről nem akarnak beszélni: honnan vesznek el pénzt? Amíg a jobboldali politikacsinálás alapja az, hogy kinek és mennyit adjanak pluszban, addig a liberális-progresszív felfogás azt nézi, hogy kitől és mennyit vegyenek el. A Tisza is ezt a hagyományt vinné tovább – hangsúlyozta Tóth Erik. 

Tarr Zoltán kikotyogta, amit nem lett volna szabad (Fotó: MTI/Purger Tamás)

Felidézte, Tarr Zoltán korábban arról beszélt, hogy „sok szempontból valóban a néppárti álláspontra támaszkodunk, ami egyfajta kötelezettség is, és ez megint abból fakad, hogy ha valaminek a tagjai vagyunk, akkor ne kérdőjelezzük meg folyamatosan azt, hogy a tagságunkból fakadó és vállalt kötelezettségeket, álláspontokat hogyan és milyen módon képviseljük” – Magyar Péter pedig úgy fogalmazott, hogy 

egy „pici” szuverenitásról le lehet mondani a brüsszeli elvárások teljesítése érdekében

 – mondta, kitérve arra, hogy a protestszavazókat maga köré csoportosító ellenzéki párt nem kíván sem programot, sem részletkérdéseket tisztázni a választások előtt. – A Nemzet hangja nevű aláírásgyűjtő akció igazolta, hogy nem számít a saját szimpatizánsok véleménye sem fajsúlyos kérdésekben: így bár az azt kitöltők többsége támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, 

Magyar Péter idehaza azt próbálja elhitetni a bizonytalan választókkal, hogy ebben a kérdésben ő szabad kezet kap az Európai Néppárt és a nyugati progresszív elképzelések megvalósítása alól. 

Miközben pontosan tudni lehet, hogy az ő szava ebben a tekintetben fikarcnyit sem számít – emelte ki.