Brexit: meghatározta a feltételeket az EP

Amennyiben ezek nem teljesülnek, a képviselők nem fogják jóváhagyni a megállapodást.

A néppárti, szociáldemokrata, liberális és zöld frakció által beterjesztett dokumentumban elvetették a párhuzamos tárgyalások lehetőségét. Kiemelték, csak akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások a felek közötti jövőbeli kapcsolat feltételeiről, ha megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépési megállapodásról – írja az MTI.

Ennek kapcsán megjegyezték, hogy bármilyen átmeneti megállapodás maximális időtartama három év lehet. A jövőbeni kapcsolatokra vonatkozó megegyezés pedig csakis azután köthető meg, hogy az ország ténylegesen kivált az unióból.

Az Európai Parlament szerint nem lenne tanácsos a jövőbeni gazdasági kapcsolatok kérdésében ágazati megállapodásokat, a biztonság és a gazdasági együttműködés összekapcsolásával pedig különalkut kötni. Emellett ismételten megerősítették, hogy a négy szabadság – a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgása – szétválaszthatatlan.

Mint írták, elsődleges fontosságú, hogy garantálják a szigetországban élő uniós állampolgárok jogait.

A képviselők hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyságra egészen a kilépés pillanatáig érvényesek maradnak a szerződéses jogok és kötelezettségek. Idetartozik, hogy Londonnak az EU-ból kilépve is teljesítenie kell majd a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit.

Kitértek rá, hogy a folyamat során biztosítani kell az észak-írországi helyzet stabilitását, és el kell kerülni a fizikai határ újbóli felállítását.

Az uniós parlament jóhiszemű és átlátható tárgyalásokra szólította a feleket, az Egyesült Királyságot pedig óva intette attól, hogy bármelyik tagállammal külön egyezkedésbe kezdjen.

A The Guardian azt írja, az Európai Parlament Strasbourg-ban bőven kétharmados többséggel fogadta el a dokumentumot. Nyitva hagyták annak lehetőségét, hogy az Egyesült Királyságban élők tovább élhessenek jelenlegi jogaikkal.

Bár szakemberek szerint az Európai Parlament csak marginális szerepet fog játszani a tárgyalásokon, az Egyesült Királyság és az EU közötti esetleges egyezséget az EP-nek is jóvá kell majd hagynia, sok képviselő pedig azzal fenyegetett, hogy nem fogadja el a megállapodást, amennyiben valamilyen szempontból sérti az unió alapértékeit.

Schöpflin György fideszes képviselő hangsúlyozta: „nyugalmunkat megőrizve, professzionálisan és elköteleződéssel kell a tárgyalásokat lefolytatnunk, célunk az, hogy hosszú távra tervezzünk, és pozitív összegű játszmaként biztosítsuk a jövőt mindkét fél számára”.

Szanyi Tibor, az MSZP képviselője szerint „biztató, hogy az EU dinamikus, határozottan integrációpárti mandátummal készül a tárgyalásokra, de ettől még sajnos változatlanul tény, hogy a brexittel végső soron mindenki csak veszít.”

„Nem nagyon hiszem, de remélem, hogy mindez Orbán és a többi, hatalmához ragaszkodó jobboldali nacionalista demagóg számára is súlyos figyelmeztetésül szolgál” – írta közleményében a szocialista politikus.

A brit kormány nemrég elküldte az értesítést a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, hivatalosan elindítva az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. A cikkely kétévi időkeretet határoz meg a kilépés feltételeiről szóló egyeztetésekre. A tárgyalássorozat meghosszabbítható, de ehhez a bennmaradó huszonhetek egyhangú beleegyezése is szükséges lenne.