Megállapodtak a héten a közös kormányzásról a március 26-ai előre hozott parlamenti választáson győztes Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), vagyis a korábbi kormányzó párt és a harmadik helyezést elérő nacionalista Egyesült Hazafiak képviselői. A tervek szerint az új kabinet összetételét legkésőbb április 19-éig hozzák nyilvánosságra, a 44. bolgár országgyűlés alakuló üléséig.
A megállapodást értelmében Bojko Boriszov lesz az új kormányfő, és mindkét fél azt nyilatkozta, hogy a közös kormányzás négy évre, a teljes mandátum kitöltésére szól, és egyik párt sem kényszeríthet ki újabb előre hozott parlamenti választást. Boriszov korábbi embereit ülteti a miniszteri bársonyszékbe, a nacionalisták négy tárcára számíthatnak.
Az újonnan felálló koalíciós kormány a 240 fős parlamentben a GERB 95 és a nacionalisták 27 mandátumával összesen 122 képviselői szavazatra számíthat. Korábban Valeri Szimeonov, az Egyesült Hazafiak egyik társelnöke azt indítványozta, hogy a második legtöbb szavazatot szerző Bolgár Szocialista Pártot (BSzP) bevonva hármas nagykoalíció jöjjön létre, de Kornelia Ninova, a baloldali párt elnöke még a tárgyalásoktól is elzárkózott.
A kiváló kártyajátékos hírében álló Bojko Boriszov nagy érdeme, hogy miután lemondott a múlt év novemberében elveszített államfői választások miatt, képes volt újra talpra állítani pártszervezetét, mozgósítani a szavazóit és az általa kikényszerített előre hozott parlamenti választáson újra nyerni tudott. Ehhez a győzelemhez azonban kellettek a szocialisták hibái is. Tavaly ősszel a Boriszov-kormány az oligarchákkal kötött háttéralkui miatt protesthangulat alakult ki az országban, és a választók az államfői választáson a jobboldal jelöltjével szemben a baloldali támogatást élvező Rumen Radev tábornokot juttatták a köztársasági elnöki székbe. A mostani parlamenti választáson ez fordítva történt. A Kornelia Ninova vezette szocialisták unióellenes, baloldali populista, nyíltan oroszbarát retorikája miatt a választók megijedtek, hogy baloldali győzelem esetén veszélybe kerül az ország euroatlanti elkötelezettsége, ezért inkább a jobboldalra szavaztak, vagyis a kisebbik rosszat választották. A választás előtti napokban az amerikai sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy az államfői és parlamenti választás stratégiáját Moszkvában dolgozták ki. A választás után már arról cikkeztek, hogy megmenekült Bulgária nyugati orientációja.
Kudarccal végződött Recep Tayyip Erdogan török államfő azon kísérlete, hogy a liberális irányultságú, Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz) nevű török kisebbségi pártból kiszakadt Demokraták a Felelősségért, a Szolidaritásért és a Toleranciáért (DOSzT) párt támogatásával befolyást szerezzen a bolgár belpolitikában. A párt nem lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges bejutási küszöböt. Mivel egyes bolgár sajtóorgánumok szerint maga Boriszov is oroszbarát, egyes újságok úgy humorizáltak, hogy az orosz–török választási háborúban Oroszország nyert.
Rendkívül nehéz dolga lesz a megalakuló harmadik Boriszov-kormánynak, mivel csupán hárommandátumos többsége van az ellenzéki pártokkal szemben. Az eredményes kormányzáshoz további szövetségeseket kell keresni az ellenzék soraiban. Már most konfliktusok alakultak ki a baloldal támogatta Radev államfő és a még meg sem alakult új középjobb kormány között. A választás másnapján a köztársasági elnök a sajtón keresztül üzent a győzteseknek, hogy két hetük van kormányt alakítani. Az elmúlt három hónapban Radev szinte kézi vezérléssel irányította az ügyvezető kormányt. Az ő nyomására vonták vissza a migránsok menekültstátusáról szóló törvényt, jelentős cseréket vitt végbe az államapparátusban, sőt a választói törvényt is megpróbálta megváltoztatni. Most Cvetan Cvetanov, a GERB elnökhelyettese üzent vissza neki a sajtóban, hogy még két hétig kormányozhat.
Boriszovnak el kell fogadtatnia az Európai Néppárttal, hogy az Egyesült Hazafiak egyik társelnöke az az ultranacionalista Volen Sziderov, aki a Támadás (Ataka) párt elnöke, korábban a dicstelen Oresarszki-kormányt támogatta a 42. parlamentben, és huligán tetteivel híresült el egész Európában.
A jövő évben Bulgária lesz az Európai Unió soros elnöke, de egyelőre még uniós biztosa sincs. Mint ismeretes, Krisztalina Georgieva volt biztos, az Európai Bizottság egyik korábbi alelnöke idén januárban a Világbankba került, vezető beosztásba. Azóta sincs betöltve a megüresedett helye.
