– A szabálytalanságokat sem lehet kizárni, de a szavazás legitimitására mindig nagyon vigyáznak – mondta el lapunknak Egeresi Zoltán, mikor azt firtattuk, előfordulhat-e, hogy nem a kormánypártnak kedvező eredmény esetén elcsalják a választásokat. A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont kutatója egyetértett abban, hogy a népszavazás kimenetele egyelőre megjósolhatatlan. Ugyanakkor a Törökország-szakértő úgy látja, kizárható, hogy a nemek győzelme esetén esetleg Erdogan lemondana, vagy akár meggyengülne legitimitása. – Legfeljebb előre hozott választásokat tartanának, mint 2015-ben; bár két év múlva úgyis parlamenti és elnökválasztásokat rendeznek – tette hozzá.
Diktatúra születik?
A török szavazóknak természetesen nem arra a kérdésre kell behúzni az X-et, akarják-e, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök teljhatalmat kapjon, hanem az alkotmány több pontjának módosítását hagyhatják jóvá. Az igenek győzelme azonban egyet jelentene Erdogan hatalmának bebetonozásával. Törökország ugyanis a jelenlegi parlamentáris rendszert egy sajátos elnöki rendszerre cserélné. Ebben az államfőt közvetlenül választanák, ötévenként. A voksolást a parlamenti választásokkal együtt tartanák, ami valószínűsíti, hogy mindig a legerősebb párt adná az államfőt. A miniszterelnöki tisztséget eltörölnék, az alelnököket és minisztereket az elnök jelölné ki, továbbá ő dönthetne a parlament feloszlatásáról és a szükségállapot bevezetéséről. Ezzel szemben leváltásához a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata kellene. Az elnöki rendszerben csökkenne az igazságszolgáltatás önállósága is. A következő választások időpontját is meghatározták 2019. november 3-ban, és mivel Erdogan mandátumai „újraindulnának”, két győzelmével 2029 végéig maradhatna biztosan hatalmon.
