Elképesztő hajrát mutat be tizenegy nappal a francia elnökválasztás előtt Jean-Luc Mélenchon, öt százalékon belüli különbségre olvasztva a közte és Emmanuel Macron, a baloldal jelöltje közötti differenciát. A radikális baloldali jelölt 18 és fél százalékon áll, míg múlt héten még csak 15 százaléknyi francia találta meggyőzőnek harcias és lehengerlő stílusát. Nehéz eldönteni, hogy Macronnak vagy a vele fej fej mellett, jelenleg 24 százalékos népszerűséggel versenyző jobboldali radikális Marine Le Pennek van több félnivalója a talajvízként feltörő Mélenchontól. A politikus a technokrata, de alapvetően szociálliberális Macrontól az el nem kötelezett baloldaliakat, Le Pentől pedig a rendszerkritikus, euroszkeptikus, de mindenekelőtt az elitellenes szavazókat rabolhatja el. A helyzet tökéletes szélviharba sodorta a nagy jelölteket, akik támogatottsága lassan, de biztosan esik a rettegett 20 százalékos szint felé.
Az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson negyedikként 11 százalékon végző Mélenchon előretörése még érzékletesebb a jobboldal jelöltje, Francois Fillon felől szemlélve, aki 19 százalékról nézi a nagyok harcát. Persze lehet, hogy nincs több a NATO-ból való kilépést és az uniós szerződés újratárgyalását forszírozó Mélenchonban, és az előzetes felmérések hatalmasat tévednek. Ismert, hogy a franciák elképesztően nagy aránya bizonytalankodik, vagy éppen nem is fog részt venni a választás első vagy második fordulójában. Mélenchon France Insoumise (FI – „Nem behódolt”, „nem megalkuvó” Franciaország) nevű mozgalmának 385 ezer regisztrált szimpatizánsa van, ám ez édeskevés a szocialisták és a Köztársaságiak milliós táborához képest, első számú célcsoportja tehát a bizonytalanok. Sokak szerint egy teljesen új baloldalt mutathat fel Jean-Luc Mélenchon, akit emlegettek már modern, igazságosztó Robespierre-ként is, nem véletlen, hogy az olyan ígéretek, mint az 1300 eurós minimálbér garantálása, a gazdagok kegyetlen megadóztatása, a liberális piacgazdaság szabad tőkeáramlásának megzabolázása, a stratégiai ágazatok állami finanszírozása is a kínálatában szerepelnek. A kampány második nagy televíziós vitájában Mélenchon azzal is feltűnést keltett, hogy egy, az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő nagy biztonsági konferenciát vizionált, ahol az európai határok újratervezéséről lehetne szó. Itt említette Magyarországot is, mint aminek ellentétei vannak a szomszédos országokkal. Macron veszélyesnek nevezte az ötletet, Fillont viszont nem nagyon izgatta fel a kérdés, de érdekes módon nem is ítélte el miatta Mélenchont.