Az illetékes a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén elmondta, hogy Juncker ezt kedd este közölte, miután telefonon beszélt Theresa May brit kormányfővel. Újságírói kérdésre válaszolva Szkínász tagadta, hogy az egyeztetések elhalasztásáról lenne szó. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások az előre hozott választás bejelentésétől függetlenül is júniusban kezdődtek volna.
A szakértők ugyanakkor korábban úgy vélekedtek, hogy a tárgyalások már május végén megkezdődhetnek. A bizottság a bennmaradó „huszonhetek” vezetőinek április 29-i csúcstalálkozóját követően tesz majd javaslatot az egyeztetések megindítására, amelyet még a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A szóvivőt emellett David Davis brit miniszter azon kijelentéséről is kérdezték, miszerint még viták tárgyát képezi a jelenleg Londonban működő uniós ügynökségek – az Európai Bankhatóság (EBA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – esetleges költözése, megtartásukért harcolni fog az Egyesült Királyság.
Szkínász erre válaszul leszögezte, az Európai Unió ügynökségeinek az Európai Unió területén kell működniük, semmiképp nem maradhatnak a brit fővárosban a távozás után.
Mint mondta, a jövőbeni helyszínről a bennmaradó tagországok fognak dönteni, a kérdés nem része a brexittárgyalásoknak. Londonnak nem lehet szava a költözésben, az Egyesült Királyságnak mindössze az a feladata, hogy megkönnyítse a folyamatot, amelynek még a szigetország tényleges kiválása előtt le kell zárulnia – fogalmazott.
A döntéshez a tagállami kormányok egyhangú szavazatára van szükség, de nincs rá precedens vagy bevett eljárás, hogy miként kell új központot választani egy uniós ügynökségnek. Szakemberek szerint politikai megfontolásokat, földrajzi szempontokat és egyebeket is számításba vehetnek a kérdés tárgyalásakor.
Theresa May eközben közölte, az előre hozott parlamenti választás „nem új népszavazás lesz” a brit EU-tagságról. A brit kormányfő a BBC rádió szerdai politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: azért döntött „hosszas vonakodás” után a választások kiírásáról, hogy a konzervatív párti brit kormány – ha újjáválasztják – az új választói felhatalmazás birtokában a lehető legerősebb tárgyalási pozícióból kezdhesse el a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot.
May, aki korábban többször is határozottan elvetette az előre hozott választások kiírását, a BBC-interjúban kijelentette: a brit EU-tagságról szóló – a kilépést pártolók győzelmével végződött – tavalyi népszavazás „váratlan eredménye” utáni időszakban, amikor átvette David Camerontól a miniszterelnöki tisztséget, a stabilitást tartotta a legfontosabbnak, ezért ellenezte a választások meghirdetését. Az utóbbi időszakban azonban azt tapasztalja, hogy az ellenzék a többségi választói döntés ellenében megpróbálja akadályozni a brexitfolyamatot, és ezért vált szükségessé a kormány számára az új választói mandátum. Theresa May szerint ez az ellenzéki hozzáállás különösen feltűnő azóta, hogy a kormány a múlt hónapban bejelentette a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.
A brit miniszterelnök ugyanezt rótta fel az ellenzéknek a The Daily Telegraph című konzervatív napilap szerdai kiadásában megjelent írásában. Theresa May cikke szerint az ellenzéki pártok azt gondolják, hogy a konzervatív kormány eltökéltsége a brexitfolyamat lebonyolítása mellett jelenlegi csekély alsóházi többsége miatt idővel meggyengül, és ezután irányváltásra kényszeríthetik a kormányt. A kormányfő szerint az előre hozott választások célja e bizonytalansági tényező kiküszöbölése.
A szerdai BBC-interjúban Theresa May kijelentette: minden választásnak megvannak a kockázatai, és ő sem öncélúan döntött az előre hozott választások mellett, hanem azért, mert abban reménykedik, hogy a választások után a kormány erőteljesebb pozícióba kerülhet.
Az új felmérések alátámasztják ezt a reményt. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times megbízásából elvégzett – a tekintélyes konzervatív brit napilap által szerdán ismertetett – legutóbbi felméréssorozatában kimutatta, hogy jelenleg a választók 43 százaléka voksolna a konzervatívokra, 24 százalékuk a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra, 11 százalék pedig a Liberális Demokratákra.
A YouGov politikai és társadalmi közvélemény-kutatásokért felelős igazgatója, Anthony Wells a The Timesnak azt mondta, hogy ha a júniusi választásokon ez a megoszlás érvényesül, a Konzervatív Párt 382 fős alsóházi frakcióval alakíthatna új kormányt. Wells számításai szerint ez azt is jelentené, hogy a konzervatívok alsóházi létszámfölénye az összes többi frakció együttes létszámához képest 114 főre bővülne a jelenlegi 17-ről.
Theresa May a szerdai BBC-interjúban hangsúlyozta: a júniusi parlamenti választás nem a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás megismétlése lesz, a cél az, hogy a kormány „bizalmat kérjen” a választóktól a brexitfolyamat lebonyolításához. A kormányfő kijelentette azt is, hogy nem lesz új népszavazás a brit EU-tagságról, mivel a választók a tavalyi referendumon már döntöttek.
