Hogy az Iszlám Állam eddig miért nem támadott Latin-Amerika ellen? Az uruguayi származású brazil újságíró, történész, Beatriz Bissio szerint ennek az a legfőbb oka, hogy a térség országainak nem volt történelmi (gyarmati) kapcsolatuk a Közép- vagy Közel-Kelet és Afrika muzulmán országaival. Ám merényletre bármikor sor kerülhet, legalábbis volt már rá példa: 1992-ben és 1994-ben a radikális síita szervezet, a Hezbollah az argentin fővárosban, Buenos Airesben két robbantást is végrehajtott az izraeli nagykövetség, illetve az ottani zsidó kulturális központ ellen. (Ebben a dél-amerikai országban a legnagyobb létszámú a latin-amerikai zsidó közösség.) Az utóbbi években főleg a síiták a leginkább tevékenyek Latin-Amerikában – különösen Venezuelában –, ezért többen arra figyelmeztetnek, csak idő kérdése, hogy legnagyobb ellenségük, a szunnita Iszlám Állam mikor jelenik meg.
Abban, hogy az iszlám egyelőre „lepattant” Latin-Amerikáról, persze nagy szerepe van annak is, hogy a kereszténység továbbra is nagyon erős a földrészen, a teljes térségi lakosság 70 százaléka – más felmérések szerint 90 százaléka – valamelyik keresztény felekezet követője. A katolikus vallás ugyan egyre inkább háttérbe szorul itt is, ám ezekben az országokban nem az iszlámra térnek át, hanem jellemzően az Egyesült Államok által támogatott új protestáns egyházak vagy szekták hívei lesznek. Olyannyira, hogy Közép-Amerika több országában (Nicaragua, Guatemala, Honduras, El Salvador) ezek már egyértelműen veszélyeztetik a katolikus egyház többségét. Merényletek, migráció és szem előtt lévő kisebbség híján így aztán egyelőre nincsenek is mérhető adatok a térségi iszlámellenességről, az iszlám egyszerűen nem téma ezeken a helyeken.
A muszlimok számát jelenleg 1,75 milliárd főre becsülik az egész világon, de 2010-ben mindössze 840 ezer főre becsülték a 650 milliós Latin-Amerika 19 országában élő iszlámhívőket (azaz a népesség elhanyagolható, alig 0,13 százalékát adják) még úgy is, hogy az utóbbi években minden országban egyre többen vannak. Tavaly például 27 százalékkal nőtt a teljes latin-amerikai lakosság, de ezen belül az iszlám követői csak 13 százalékkal lettek többen. Ha marad a jelenlegi tendencia, akkor 2050-ben is csak 940 ezer muszlim él majd a dél-amerikai kontinensen.
Argentínában él egyébként a legtöbb muzulmán – a 2010-es adatok szerint mintegy 400-500 ezren –, utána Mexikó következik 111 ezer fővel, majd Venezuela a maga 90 ezres létszámával. Brazíliában nem túl jelentős a muzulmán népesség, most 40 ezer főre becsülik létszámukat. Alacsony száma ellenére ez a kicsiny közösség nagyon kiemelt gazdasági és politikai szerepet játszik több dél-amerikai országban. Ugyanakkor az is figyelmeztető jel, hogy 2014 novemberének végén a török világváros, Isztambul látta vendégül a latin-amerikai muzulmán (szunnita) közösségek vezetőit negyven államból, vagyis hamarosan szervezetten foglalkoznak az iszlám terjesztésével ebben a térségben is.
