Latin betűs írásra térnek át 2025-től a kazahok

Civilizációs választást is jelen a cirill betűk leváltása, de lehet-e ebből politikai irányváltás?

A kazah államfő egy újságcikkben utasította a kormányt, hogy kezdje meg az előkészületeket a latin betűs írás alkalmazására. Nurszultan Nazarbajev az Egemen Kazaksztan hasábjain jelentette be, hogy az év végére kidolgozzák az új kazah ábécé és írás normáit, 2025-re pedig az ország áttér a latin betűs írásra. Az államfő emlékeztetett rá, hogy politikai okai voltak 1940-ben a cirill ábécé bevezetésének, amely az 1929-től érvényes latint váltotta, míg addig a kazahok az arab írást használták. Az átállás Nazarbajev szerint nem lesz nehéz, hiszen a gyerekek ma már az iskolában tanulják az angolt, így ismerik a latin betűket. Az ambiciózus modernizációs programokkal összhangban egyébként kötelezővé tennék az új technológiák nyelvének, az angolnak az oktatását, s a felső tagozatokban már Shakespeare nyelvén oktatnának több tantárgyat is. A kazah ábécé latin variánsát egyébként ma is használja a törökországi és a nyugat-Európai diaszpórákban. A latin írás bevezetése 2007-től időről időre felmerül Kazahsztánban, de erről döntés idáig nem született.

Egy-egy írásrendszer megválasztásának alapvetően nyelvi és politikai okai lehetnek. A nyelvi okok között szokták felsorolni, hogy valamelyik ábécé inkább alkalmas a nyelv hangjainak jelölésére. Ez az érv a kazah esetében hol a cirill, hogy a latin mellett jelenik meg. Így aztán nem véletlen, hogy a bejelentés kapcsán elsősorban a politikai magyarázatok kerülnek előtérbe. A nyelv a kommunikáció, a kapcsolatteremtés és az önmeghatározás eszköze is, s a cirill eltűnésével egyértelmű, hogy már nem Moszkva lesz az első számú civilizációs iránytű. Asztana a latinnal Nyugat felé fordul, ami földrajzi és civilizációs értelemben sem csak Európát, hanem mindenek előtt Törökországot jelenti. Ez nem meglepő, hiszen nyelvi és kulturális értelemben Kazahsztán inkább a türk, mint az orosz világhoz tartozik. Ebben az értelemben ki lehet mondani, hogy a latinra a Szovjetunió felbomlása után áttért Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Üzbegisztán után Kazahsztán is erőteljesebben épít az aktuális geopolitikai prioritásoknak megfelelően új civilizációs hidakat. Minszkhez hasonlóan Asztana is egyre erőteljesebben alakítja többvektorúvá a külpolitikáját. S bár Oroszországhoz politikai, gazdasági és kulturális értelemben is ezer szállal kötődik, különösen az ukrán konfliktus kirobbanása óta igyekszik diverzifikálni a kapcsolatait. Nem titok az sem, hogy Kazahsztán egyre elégedetlenebb a Moszkva által dominált Eurázsiai Gazdasági Unióval is. 

Egy ilyen váltásnak nyelvi, kulturális értelemben ára is van. Mint arra szakértők rámutatnak, a helyesírás szabályozásának egyik fő mozgatórugója ugyanis az állandóságra törekvés. Így minél radikálisabban változtatjuk meg a helyesírást, az új generációknak annál nehezebb lesz a korábbi időszakok kiadványait olvasni, megérteni. A helyesírást megváltoztatni annál radikálisabban, mint hogy lecseréljük a betűkészletet, aligha lehet. Fejes László nyelvész emlékeztet arra, hogy amikor például a szovjet Közép-Ázsiában a latin írásról a cirillre tértek át, szinte újból analfabétává tették a népet, hiszen mindenkinek ismét meg kellett tanulnia írni. Nincs ez másképp most sem. Bár Türkmenisztán és Üzbegisztán hivatalosan már több mint másfél évtizede áttért a latin betűs írásra, a feliratok gyakran még ma is cirill betűsek, és a nyomtatott sajtó, illetve a könyvek nagy része is cirill betűkkel jelenik meg. Egyesek felvetik azt is, ha Kazahsztán áttér a latin betűs írásra, akkor ez csak az eloroszosodás malmára hajtja a vizet. Ha ugyanis a kétnyelvű kazahok nem tudják elolvasni a kazah könyveket, újságokat, akkor oroszul fognak olvasni. Az az új nemzedék viszont, aki már latin betűkkel tanul meg olvasni, nem fogja ismerni a régi, cirill alapú kazah írást, így nem fogja tudni olvasni a régebbi kazah nyelvű kiadványokat.