A jövőért vállalt állampolgári kötelesség – ezt nemcsak idősebb, de húszas éveikben járó franciáktól is hallottuk, akiket Párizs 20. kerületének egyik szavazókörénél kérdeztünk, miért jöttek szavazni. Nyoma sincs az előzetesen tapasztalt szavazói bizonytalanságnak és csekély érdeklődésnek, azt tapasztaltuk, hogy folyamatos a ki- és bejárás a helyi iskolába, egyaránt jönnek családosok, diákok, nyugdíjas párok. Az itteni szavazókörnél nem láttunk rendőröket, de vannak olyan forgalmasabb belvárosi szavazópontok, amelyek közelében ott posztolnak a rendőrök. Mint azt a Pierre Foncin utcai szavazókör elnökétől, Gérard Blancheteau-tól megtudtuk, forródrótjuk van a rendőrséghez arra az esetre, ha a szavazás rendjét megzavaró rendellenességet tapasztalnának. A fokozott terrorkészültség miatt arra törekednek, hogy folyamatos legyen a szavazás, és ne alakulhassanak ki sorok az utcán, amely esetleg célpontja lehet egy fegyveres támadásnak. Nem mintha minden sarkon ettől lehetne tartani, de a hatóságok minden erejüket bevetve figyelik a rendet Párizsban. A rendőri erők most tényleg mozdulnak mindenre, kora délután húsz percre le kellett zárni egy itteni szavazókört egy gyanús gépkocsi miatt.
Néhány párbeszédből az derült ki, egyértelmű előnyt élvező, nemzetegyesítő jelölt híján egyesek most csak azt szeretnék elkerülni, hogy szélsőséges induló jusson hatalomra, tehát taktikai szavazatot adtak le, mások pedig középre lőttek, és a jobb-, illetve baloldal számára egyaránt kedvelhető Emmanuel Macront választották. Egyébként az a tíz-tizenkét ember, akivel beszéltünk, zavarba ejtő közvetlenséggel, kedvesen válaszolt a kérdéseinkre, senki sem volt elutasító. Tagadhatatlanul emelkedett pillanat a szavazás Franciaországban, minden terrorfenyegetettség ellenére.
Egy Párizs külvárosában vállalati orvosként dolgozó fiatal férfi röviden és határozottan válaszolt arra, mi a legnagyobb tét a mostani szavazáson. Európa – mondja.
És valóban nem beszél a levegőbe, legalábbis ha a szélsőbal és a szélsőjobb ajánlatait nézzük. A szélsőbalos Jean-Luc Mélenchon ki akar lépni a NATO-ból és az Európai Unióból, de legalábbis minimálprogramként újra akarja írni Franciaország és az EU viszonyát. Terveiben szó szerint az olvasható, hogy vagy az egyes uniós szabályozásoktól való visszavonulást jelentheti be, vagy pedig az ország egyoldalú leválását és egy új viszonyrendszer kitárgyalását. A nacionalista Marine Le Pen pedig folyamatosan arról beszélt a kampányban, hogy a franciáknak a föderalista berendezkedésű EU nem engedte meg, hogy patrióták legyenek. Az ő minimálprogramja az eurózónából való fokozatos, rendezett visszavonulás, és népszavazás bejelentésével szerezne érvényt ennek az akaratnak. Le Pen a nemzetközi kereskedelmi szerződéseket is megkérdőjelezné, és előnyt biztosítana a francia cégeknek minden téren, így a közbeszerzések esetében is. A világvége-jóslatok szerint tehát Mélenchon és Le Pen első fordulós győzelme az Európai Unió végét is jelentheti, mert a második fordulóban már eleve csak kettejük közül az egyik emelkedik ki győztesként.
Ez az a választás, ahol a radikálisok ellenében csak félig jó jelöltek vannak. Macron és Mélenchon nem párt, hanem mozgalom színeiben indul, beágyazottságuk kérdőjeles, lehet, hogy emiatt is lesznek nem kevesen, akik Fillonra adják szavazatukat, hogy elkerüljék a Le Pen – Mélenchon-végjátékot. Nincs preferenciaszavazat, nincs pártra leadott voks, csak a tizenegy jelölt nevét feltüntető cédulák, az urnáknál mindenki szabadon választhat, mennyit vesz fel a bizottság szeme láttára, és aztán a függöny mögé vonulva egyet kell borítékba helyezni. Nehéz a döntés, megy a taktikázás, egy hölgy kertelés nélkül azt mondta: „valamit elkerülni” dobott szavazatot.
De van egy trükkös fordulat. A belga La Libre hírportál szombat délben bedobott egy közvélemény-kutatást, amelyről nem mondta meg, hogy melyik intézet készítette, csak azt, hogy az egyik jelölt mögött álló kampánycsapat volt a megrendelő. Eszerint Fillon 1 százalékponttal átvette a vezetést Macron előtt, most 22 százalékon áll, persze az élen továbbra is Le Pen 27-tel. Mélenchon 17 százalékra csúszott vissza. A háttérben természetesen a csütörtöki rendőrtámadás áll, állítólag ez fordított a sorrenden.
