Korántsem biztos, hogy a vasárnap megtartott szerbiai elnökválasztásnak hosszú távon is egyetlen győztese lesz. Ugyan a leadott szavazatok 91,65 százalékának feldolgozását követően kiderült, hogy Aleksandar Vucic mostani miniszterelnökre a választópolgárok 55,13 százaléka adta a voksát, az ellenzéki jelöltek eredményei arról tanúskodnak, hogy az elmúlt években alaposan átalakult a szerb politikai paletta.
A választási részvételi arány így annak ellenére lett jóval alacsonyabb a vártnál, hogy a politikai erők a kampány során mindvégig azt sulykolták, érdemes elmenni szavazni még akkor is, ha a közvélemény-kutatók fölényes győzelmet jósoltak a Szerb Haladó Párt (SNS) jelöltjének. Az alacsony részvétel mindenesetre Vucicnak kedvezett, akinek nagyszámú biztos szavazója van Szerbiában. Sasa Jankovic korábbi ombudsman a szavazatok 16,25 százalékát szerezte meg, amivel ő lett a legerősebb ellenzéki jelölt. És bár ez az arány látszólag szerénynek tűnik, valójában nagyon is jó eredményről van szó, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Jankovicot eredetileg civilek jelölték, s csak később állt be mögé a Demokrata Párt (DS), amely az előző évi parlamenti választásokon csak egy százalékkal lépte túl a parlamenti küszöböt. Jankovic második helyezése azonban más szempontból fontos: amennyiben folytatja politikai karrierjét, a későbbiekben akár a széttagolt szerb ellenzék egy részének összeterelésére is sikeresen vállalkozhat. Ugyancsak meglepetést okozott Ljubisa Preletacevic Beli szereplése is, aki egy viccpárt jelöltjeként a szavazatok 9,43 százalékát szerezte meg. Ugyan még nincsenek pontos felmérések Beli szavazóiról, annyi már most látható, hogy az újdonsült politikusnak sikerült megmozgatnia a szerb fiatalokat, különösen azokat, akik az elmúlt választásokon passzívak voltak.
A fenti jelölteken kívül az összes többi politikus elmondhatja magáról, hogy hosszú távon is veszített. Jól példázza ezt Vuk Jeremic egykori külügyminiszter szereplése, akinek 5,64 százalékkal kellett beérnie annak ellenére, hogy választási csapata erőteljes kampányt folytatott nemcsak az óriásplakátokon, hanem az interneten is. A mérsékelt nacionalista Jeremic – akit múlt évben még az ENSZ főtitkári tisztségére jelölt a szerb kormány – így nem tudott visszakerülni Szerbia politikai térképére, a mostani eredménye után ez a jövőben még nehezebb mutatvány lesz számára. Egyértelmű vesztesnek mondhatja magát a Szerb Radikális Párt (SRS) elnöke, Vojislav Seselj is, akire a szavazók csupán 4,47 százaléka voksolt. Ez csak az ötödik helyre volt elég. A csetnik vajda az eredményeket látva most már ki sem állt az újságírók elé, pedig erre eddig nem volt példa. A csúfos bukásból mindenesetre jól látszik, hogy a politikus a Hágából való visszatérése után csak ideiglenesen tudta növelni a szavazótáborát – múlt évben még 8 százalékot szerzett a pártja –, a mostani számok viszont arra utalnak, hogy a radikálisok támogatottsága ismét visszaesett a parlamenti küszöb szintjére.
A mostani választásoknak azonban alighanem van egy másik vesztese is, méghozzá egy olyan párt, amely nem is indított saját jelöltet. A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) ugyanis úgy döntött, hogy a mostani kormánykoalíció részeként a haladó párti miniszterelnököt támogatja. Ugyan a jelen pillanatban még nem tudni, hogy a párt szavazó milyen arányban mentek el Vucicra szavazni, nem titok, hogy a haladókhoz való viszony már jó ideje megosztja a szerb szocialistákat. Míg a pártban egyesek korábban az önállóbb politizálás mellett tették le a garast, a haladópárti miniszterelnök támogatása a választók szemében a szocialisták függési viszonyát jelentheti, ami nem sok jót ígér a jövőben. Így a vasárnapi elnökválasztáson egyértelművé vált, hogy a szerbiai többpártrendszer első tíz évét meghatározó pártok teljes mértékben elvesztették erejüket, így jártak a radikálisok is, akik a kilencvenes évek végén léptek koalícióra Miloseviccsel.
A korábbiakkal ellentétben a mostani szerb elnökválasztáson nem indítottak saját jelöltet a magyar politikai erők. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Vucic támogatását lapunknak korábban azzal indokolta, hogy ez volt az egyetlen olyan döntés, amely megerősíti és pozícióban tartja a pártot, amely ma a szerb kormánykoalíció részese. Zenta kivételével a magyar többségű településeken most Vucic kapott a legtöbb szavazatot, ami arra utal, hogy a vajdasági magyarok körében is népszerű a szerb miniszterelnök. Habár Vucic győzelme most a VMSZ sikere is egyben, Boban Stojanovic, a Belgrádi Egyetem politikatudományi karának oktatója korábban a Magyar Nemzetnek jelezte: könnyen lehetséges, hogy Vucic támogatása miatt a legnagyobb vajdasági magyar párt kevesebb szavazatot kap majd a következő választásokon, mert a szavazóinak egy része emiatt elpártol mellőle.
A jelenleg hivatalban lévő Tomislav Nikolic államfő mandátuma május 31-én jár le, ami után leteheti esküjét a mostani győztes, aki egyúttal arról is dönteni fog, hogy kit javasol maga helyett miniszterelnöknek. A következő kormányfő személyéről ugyan még nincs döntés, a politikai szakértők egyetértenek abban, hogy a jövőben a szűkebb hatáskörrel járó államfői tisztségben is Aleksandar Vucic lesz a legbefolyásosabb politikus Szerbiában.
