A Financial Times Orbán Viktor Európa belső ellensége című cikkének szerzője, Jan-Werner Müller, az amerikai Princetoni Egyetem politikatudományi professzora azt írja: burjánzanak a találgatások az Európai Unió lehetséges kimúlásáról, például arról, hogy Nagy-Britannia után más tagállamok is önként távoznak. A londoni gazdasági napilap netes kiadásában megjelent elemzés szerzője szerint azonban az EU-t belülről is ki lehet üresíteni, és egy ilyen forgatókönyvnek semmi köze nem lenne az olyan populistákhoz, mint Marine Le Pen, a francia radikális Nemzeti Front vezetője, aki azzal dicsekszik, hogy mennyire utálja az európai integrációt. Inkább olyan politikusokhoz köthető Müller szerint, mint Orbán Viktor, Magyarország antiliberális miniszterelnöke, aki ironikus módon az Európai Néppárt (EPP) tagja.
Az EPP jórészt kereszténydemokratákat képvisel, akiknek elődei az európai integráció építészei voltak az 1950-es években. Most azonban nem csupán megtűrnek egy olyan „szélsőjobboldali populistát” soraikban, mint Orbán, de nem veszik észre azt sem, hogy a magyar kormányfő olyan vezető szerepre tör, amely belülről pusztíthatja el a kereszténydemokráciát és az EU-t is – írja a szerző.
A cikk szerint Magyarország jelentős támogatásokat kap Brüsszeltől, Orbán Viktor kormánya azonban módszeresen figyelmen kívül hagyja az európai klub szabályait és a demokrácia elvileg közös értékeit. Jan-Werner Müller szerint ennek legutóbbi példája az a törvény, amely „tisztán politikai okokból” a tanszabadság és a szabad gondolat budapesti erősségének számító Közép-Európai Egyetem (CEU) bezárását célozza.
Egyes kereszténydemokraták nagyon jól tudják, hogy Orbán milyen veszélyes, de nem merik kizárni az EPP-ből, mert félnek, hogy szavazatokat veszítenek az Európai Parlamentben – írja. Hogyan bírálhatják azonban a kereszténydemokraták Recep Tayyip Erdogan török elnök vagy Vlagyimir Putyin orosz államfő antidemokratikus kilengéseit, miközben eltűrik a jogállamiság súlyos megsértését a saját tagjaik közül olyasvalakitől, aki lassan, de biztosan belülről ássa alá az uniót? – zárul a Princetoni Egyetem professzorának cikke.
A La Libre Begique című belga napilap Claude Rolin kereszténydemokrata, néppárti európai parlamenti képviselővel készített interjút, aki kijelentette, nem reális az Európai Unió szerződésének hetedik cikke szerinti eljárás elindítása Magyarország ellen, mégpedig a hosszadalmassága és összetettsége miatt. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem vethető el az aktiválása, ami egyértelműen annak kinyilvánítása lenne, hogy Orbán Viktor intézkedései elfogadhatatlanok. Véleménye szerint az Európai Uniónak valódi nyomás gyakorlásával meg kell állítania a túlkapásokat, amelyek mélyen aláássák az európai projektet. Ha Orbán Viktor az unió perifériájára kívánja irányítani országát, az nagy károkat fog okozni, mindenekelőtt a magyar népnek – hangsúlyozta Rolin.
Orbán Viktornak nem szokása meghátrálni a külső nyomás előtt, mert ezzel elveszítené a nemzeti érdekek védelmezőjének pozícióját, amelybe a 2010-es választás után nevezte ki magát. A Közép-európai Egyetem ügyében azonban európai és amerikai kártyák is vannak, ezért „érdekfeszítő előadásra” lehet számítani – állítja a Hospodárské noviny című cseh gazdasági és politikai napilap Hogyan bőszítette fel ellenfelét Orbán? című jegyzetében.
A hazai nyomás előtt Orbán már több alkalommal is meghátrált, de az egyetem valószínűleg nem olyan téma – az eddigi tüntetések ellenére sem –, amely az egész magyar társadalmat megmozgathatná. Az európai kártya „már komolyabb”, mert Orbán döntése az egyetemről az Európai Néppárt köreiben is ellenkezésre talált. „A csoport különböző vezetőinek múlt heti reagálásai azt mutatják, hogy Orbán itt falba ütközött” – írja Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője.
Úgy látja: Orbán Viktor számára a legfájóbb az, hogy döntése a liberális és a konzervatív amerikaiak körében is ellenállással találkozott. Bár Orbán, Milos Zeman cseh elnökhöz hasonlóan, igyekszik Donald Trump amerikai államfő kegyeibe férkőzni, ezúttal bírálatokkal találta szembe magát. „A Közép-európai Egyetem elleni támadás egy külföldön működő amerikai intézmény elleni támadás, amelyet az amerikaiak a meggyőződésükre tekintet nélkül nehezen viselnek el” – állítja a cseh újságíró. Idézi Liviu Matei, a CEU rektorhelyettesének véleményét, miszerint „az amerikai válasz meglepetést fog okozni”.
Németországban a Spiegel Online című liberális hírportál a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal. A Miért éri ellenszél Orbánt saját táborában című írásában Keno Verseck kiemelte, hogy Budapesten a „Soros-egyetem” fennmaradása melletti demonstrációból az Orbán-kormánnyal szembeni tiltakozás alakult ki, vasárnap tízezrek vonultak az utcára, köztük számos jobboldali értelmiségi. Hozzátette: a lex CEU által kiváltott elégedetlenséget mutatja, hogy „tiltakozott ellene a magyarországi tudományos intézmények többsége, köztük olyanok is, amelyek kimondottan konzervatívnak vagy akár a Fideszhez közel állónak számítanak”. Kutatókat, tudósokat idézve a szerző kifejtette: sok polgári-konzervatív értelmiségi régóta elégedetlenséggel szemléli az Orbán-féle politika jelentős részét, és a CEU ügye volt az utolsó csepp a pohárban.
