Ha a brit alsóházban csak karcsú konzervatív többség van is, arra számítani lehetett, hogy a többi politikai erő is támogatni fogja majd az előre hozott választások és ezzel egy újabb esély ötletét. Így aztán nem is szerzett nagy meglepetést, hogy szerda délután elsöprő többséggel (522 szavazattal 13 ellenében) megszavazták a képviselők Theresa May miniszterelnök kedden bedobott kezdeményezését. Az ügyben a felsőház nem szavaz, így már biztos, hogy a britek június 8-án az urnákhoz vonulnak, hogy eldöntsék: megerősítik vagy leváltják Theresa May konzervatív kormányát.
A voksolást a brit törvényhozástól távolról sem idegen heves vita előzte meg, amelyben Theresa May és a konzervatív párti képviselők azt bizonygatták, a kormány végrehajtotta feladatát az előző hónapokban: a brexitnépszavazás után stabilitást teremtett az országban, és a kilépési folyamat megindításával megtette, amivel az állampolgárok megbízták. A mostani választásra pedig a kormányfő szerint azért van szükség, mert egy legitimációjában megerősített kormánnyal a brexittárgyalásokon London a lehető legerősebb alkupozícióból vehet majd részt.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője és párttársai ugyanakkor – noha üdvözölték az előre hozott választást – a miniszterelnök szemére vetették, hogy korábban azt ígérte, 2020-ig nem lesznek választások. Felvetették azt is, hogy ha a kormányfő nem bízik a saját kormányában, az előre hozott választások helyett miért nem inkább bizalmatlansági szavazást kezdeményez, amely mellé egyébként – tették hozzá némi gúnnyal – ők is teljes mellszélességgel fel tudnának sorakozni, hiszen cseppet sem bíznak a kabinetben. Az egyik skót képviselő afelől érdeklődött, ha Theresa May szerint a briteknek joguk van dönteni a jövőjükről egy előre hozott választással, miért tagadják meg a skótoknak, hogy ismét referendumot tartsanak a függetlenedésükről. A kormányfő válasza az volt, hogy míg az előbbi a brexittárgyalások esetén erőt ad majd a briteknek, az utóbbi gyengítené alkupozícióikat.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a Konzervatív Párt szempontjából soha jobbkor nem kezdeményezhetett volna Theresa May előre hozott választásokat. Többek közt azért, mert a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a toryk (Konzervatív Párt) a népszerűségi versenyben több mint húsz százalékkal előzik meg a Munkáspártot. Lapunknak Lojkó Miklós történész, az ELTE anglisztikai tanszékének docense rámutatott, Theresa May a brit Konzervatív Párt belső vezetőválasztási szabályai szerint került a miniszterelnöki székbe, ami ez esetben azt is jelenti, hogy senki nem választotta meg. A lakosság felhatalmazása híján valóban nehezen tudja, tudná folytatni az érzékeny, várhatóan nehéz és nagy horderejű tárgyalásokat Brüsszelben. Lojkó szerint bár a liberális demokraták várhatóan előre fognak törni, szinte kizárt, hogy veszélyeztessék a konzervatív többséget.
A szakértő úgy látja, noha a miniszterelnök kedden arról beszélt, hogy az ország már konszenzusra jutott, egyesült a brexit mellett, csak a westminsteri politikai elit az, amelyik még nem, a kijelentés első része egyáltalán nem igaz. A választásokkal azonban May nemcsak Westminstert, hanem a közvéleményt is „tisztába tudná tenni”. Bár a brexitfolyamatot technikailag nem lehet már visszafordítani, Lojkó szerint annak vadhajtásait (ilyen például egyebek mellett az európai tudományos együttműködési egyezményekből – a nemzetközi bűnmegelőzési mechanizmusokból – vagy a diákmobilitási csereprogramokból való kilépés), amelyeket a konzervatív jobboldal és a UKIP követel a parlamentben, az előre hozott választásokon keresztül vissza lehet fogni. Ha például a UKIP a szavazatok fényében „elhal”, a liberális demokraták sok szavazatot kapnak, vagy a maradáspárti konzervatívok nagyobb számban kerülnek be az új kormányba. Ha viszont a választók június 8-án megerősítik az úgynevezett kemény brexit vonalat, akkor is egységesebb lesz a kép, ugyanis az egykori maradáspártiak folyamatos panaszkodásának nem lesz többé demokratikus alapja.
