A szakértők egyetértenek abban, hogy a Konzervatív Párt szempontjából soha jobbkor nem kezdeményezhetett volna Theresa May előre hozott választásokat. Többek közt azért, mert a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a toryk (Konzervatív Párt) a népszerűségi versenyben több mint húsz százalékkal előzik meg a Munkáspártot. Lapunknak Lojkó Miklós történész, az ELTE anglisztikai tanszékének docense rámutatott, Theresa May a brit Konzervatív Párt belső vezetőválasztási szabályai szerint került a miniszterelnöki székbe, ami ez esetben azt is jelenti, hogy senki nem választotta meg. A lakosság felhatalmazása híján valóban nehezen tudja, tudná folytatni az érzékeny, várhatóan nehéz és nagy horderejű tárgyalásokat Brüsszelben. Lojkó szerint bár a liberális demokraták várhatóan előre fognak törni, szinte kizárt, hogy veszélyeztessék a konzervatív többséget.
A szakértő úgy látja, noha a miniszterelnök kedden arról beszélt, hogy az ország már konszenzusra jutott, egyesült a brexit mellett, csak a westminsteri politikai elit az, amelyik még nem, a kijelentés első része egyáltalán nem igaz. A választásokkal azonban May nemcsak Westminstert, hanem a közvéleményt is „tisztába tudná tenni”. Bár a brexitfolyamatot technikailag nem lehet már visszafordítani, Lojkó szerint annak vadhajtásait (ilyen például egyebek mellett az európai tudományos együttműködési egyezményekből – a nemzetközi bűnmegelőzési mechanizmusokból – vagy a diákmobilitási csereprogramokból való kilépés), amelyeket a konzervatív jobboldal és a UKIP követel a parlamentben, az előre hozott választásokon keresztül vissza lehet fogni. Ha például a UKIP a szavazatok fényében „elhal”, a liberális demokraták sok szavazatot kapnak, vagy a maradáspárti konzervatívok nagyobb számban kerülnek be az új kormányba. Ha viszont a választók június 8-án megerősítik az úgynevezett kemény brexit vonalat, akkor is egységesebb lesz a kép, ugyanis az egykori maradáspártiak folyamatos panaszkodásának nem lesz többé demokratikus alapja.
