Csao Ming-hao ehhez hozzátette, nem szerencsés az amerikai és a kínai haditengerészeti képességek összevetése. – Washington felkészült ezekre a fejlesztésekre, Kína gazdasági, politikai súlyát tekintve ugyanis ezek legitim lépések – nyilatkozta a szakértő. Trump „America First” politikájával az Egyesült Államok belügyeire koncentrálna, Csao szerint ebből az következik, hogy a globális színtéren keletkezett űrt Peking a nyugati hatalmak ellenállása nélkül is betöltheti.
Míg az Észak-Koreával elfoglalt Egyesült Államokat egyelőre kevéssé zavarja a kínai haditechnikai fejlesztés, jobban aggódhat miatta India. Peking angol nyelvű lapja, a Global Times nem is állta meg, hogy a haditengerészeti fejlesztéseket illetően ne oktassa ki a hagyományosan ellenséges szomszédos államot. „Indiának meg kellene tanulnia, hogy a gazdasági fejlődés jön először, és csak utána a flottafejlesztés” – írta hétfői számában a lap. Bár India hadiflottája a brit gyarmati időknek köszönhetően hosszú múltra tekint vissza, saját hordozóhajójuk, a Vikrant, a számítások szerint nyolc év csúszással állhat csatasorba. India kettő működő anyahajójából ráadásul az egyiket, az INS Viraatot leszerelték, ezért a Kínával versengő államnak egy mozgósítható hordozóhajója maradt.
