Vlagyimir Szafronkov, Oroszország helyettes nagykövete azonban így válaszolt: a határozattervezet anélkül vádolta Damaszkuszt, hogy lefolytattak volna egy független vizsgálatot a gáztámadás ügyében. Szerinte még semmilyen szakértő nem ment el a támadás színhelyére, így lehetetlen megállapítani, hogy ki a bűnös. Viszont a gáztámadást megtorló csapásokkal az Egyesült Államok megsértette a nemzetközi jogot, mert még nem bizonyított, hogy a vegyi fegyvert a szíriai kormányerők vetették be – mondta, utalva arra, hogy a gáztámadás után két nappal az amerikai hadsereg Donald Trump elnök parancsára 59 Tomahawk robotrepülőgéppel csapást mért egy szíriai légitámaszpontra.
Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete egy korábbi BT-tanácskozáson azt mondta: London szintén arra a következtetésre jutott, hogy a gáztámadásért a felelősség nagyon nagy valószínűséggel a damaszkuszi kormányt terheli, mert brit tudósok megvizsgálták a támadás színhelyén talált bizonyítékokat, és szarin vagy ahhoz nagyon hasonló idegméreg nyomait találták. Szafronkov hiteltelennek nevezte ezt.
Az OPCW szakértői már vizsgálják a helyszínen a támadás körülményeit.
Kína – amely szintén megvétózott már hat határozattervezetet Szíriával kapcsolatban, vagyis általában úgy szavazott, ahogy Oroszország – tartózkodott a szerdai voksoláson. Trump elnök a NATO főtitkárával közösen tartott szerdai sajtóértekezletén erre reagálva azt mondta: noha nem lepte meg a kínai tartózkodás, nagyon örül neki, „megtisztelőnek” tartja. Trump a múlt héten Washingtonban találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, kedd este pedig telefonon beszélt vele.
Elítélte a szerdai BT-beli orosz vétót Francois Hollande francia elnök és Boris Johnson brit külügyminiszter is. Hollande azt mondta, „nagy felelősség terheli” Moszkvát, Johnson pedig azt, hogy Oroszország „rossz oldalra állt ebben a vitában”.
