Nem feszegeti e kérdést Vlagyimir Putyin sem. Annak ellenére, hogy korántsem vélekedik pozitívan Leninről. Mint az orosz elnök jó egy éve a Kurcsatov Atomkutató Intézet vezetőjének méltató szavaira élesen reagálva kifejtette, a szovjet államot megalapító Lenin eszméi vezettek a birodalom összeomlásához. „Lenin atombombát helyezett el az Oroszországnak nevezett épület alá, és ez a bomba aztán felrobbant” – vágott vissza bosszúsan Putyin, aki szerint nem volt szükség a néhai szovjet vezető által meghirdetett világforradalomra sem. Putyin bírálta Leninék túlzott brutalitását is, amiért kegyetlenül kivégezték az utolsó orosz cárt és családját. Kritizálta a bolsevikokat amiatt is, hogy hataloméhségükben az első világháború veszteseivé váltak, ráadásul a későbbi vesztes németek ellen buktak el területeket. „A vesztes féltől kaptunk ki, ez egyedülálló a történelemben” – mondta. Azt is elmesélte, hogy még KGB-s időszakában őszintén hitt a kommunizmusban, az igazságos társadalom ígérete a Bibliát juttatta eszébe, ám az ígéret nem vált valósággá.
Lenin testének valójában már csak 10 százaléka maradt meg, s ennek a konzerválása komoly költség. Tavaly például a kormány 13 millió rubelt költött az újrabalzsamozásra, amelyet egyébként másfél évenként meg kell ismételni, míg három évente új ruhába is öltöztetik Lenint. A kommunizmus nagy alakjai közül mauzóleumot emeltek Mao Ce-tungnak, Ho Shi Minhnek és Georgi Dimitrovnak is, a bolgár internacionalistát azonban a rendszer bukásával eltemették.
