A német hírmagazin a hozzá eljuttatott dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a különböző területen tevékenykedő rendőrnyomozók e-mail-címe, telefon- és faxszáma is szerepelt a BND megfigyelési listáján. A magazin szerint a német külföldi hírszerzés kémkedett az európai rendőrségi szerv, a hágai székhelyű Europol után is.
A BND, az Interpol, illetve az Europol szombat délutánig nem reagált a magazin értesülésére.
A Der Spiegel februárban írta, hogy a BND több sajtóorgánum, közöttük a The New York Times és a Reuters telefonjait, faxait és elektronikus levelezését is megfigyelte.
A BND tevékenységét egy német parlamenti bizottság is vizsgálta, miután kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) tömeges megfigyeléseket végzett az Egyesült Államok területén kívül, többek között Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta.
Konstantin von Notz zöldpárti képviselő, a vizsgálóbizottság tagja legutóbbi jelentésében „botrányosnak és rendkívül titokzatosnak” nevezte a BND kémtevékenységét.
„Ma már tudjuk, hogy a célpontok között voltak parlamentek, különböző cégek, sőt újságírók és kiadók is, akárcsak szövetséges országok” – olvasható von Notz közleményében. A közlemény szerint a legutóbbi jelentések rámutattak, hogy a BND megreformálását célzó új jogszabályok ellenére mennyire hatástalan volt eddig a parlamenti kontroll. „Ez veszélyt jelent a jog uralmára” – figyelmeztetett a politikus.
