Az érintettek közül sokan több mint öt hónapja előzetes letartóztatásban vannak. Azzal vádolják őket, hogy olyan terrorszervezetek támogatói vagy tagjai, mint a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), a tavalyi puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalma, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) szélsőbaloldali csoport.
Az újságírók között van Akin Atalay, a lap igazgatótanácsának elnöke, Murat Sabuncu főszerkesztő, Can Dündar, a Cumhuriyet előző főszerkesztője és az oknyomozó írásairól ismert Ahmet Sik is. A kért szabadságvesztések mértéke 7,5–43 év között változik.
A Cumhuriyetet 1924-ben, egy évvel a szekuláris Török Köztársaság létrejötte után alapították. A vádirat értelmében a lapra 2013-tól Gülen hálózata tette rá a kezét, az újság elfordult eredeti kemalista szellemiségétől, és terrorszervezetek védnökévé változott. 2015-től a lap Dündar vezetése alatt számos, a hatalom számára kínos cikket jelentetett meg.
Dündar szerint az újság már hosszú ideje figyelmeztetett a gülenisták jelentette veszélyre, most mégis vele hozzák kapcsolatba. A főszerkesztő jelenleg Németországban él. A Cumhuriyet több újságírójának tavaly novemberi letartóztatása aggodalmat keltett a jogvédőkben, és bírálatokat váltott ki az európai országokból.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet főtitkára, Christophe Deloire a török hatóságok szégyenének nevezte a vádakat és a kért büntetések súlyosságát.
A Török Újságírók Szövetségének (TGC) adatai szerint a 2016. július 15-i puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot során 170 sajtóorgánumot zártak be, 105 újságírót tartóztattak le, és 777 sajtóigazolványt vontak vissza Törökországban.
Az RSF 2016-os értékelése értelmében a sajtószabadság tekintetében Törökország világviszonylatban a 151. volt.
