Norbert Darabos és Géza Molnár. Nyilván csak véletlen egybeesés, hogy az Ausztriában dolgozó vendégmunkásokat, valamint ott menekültstátusért sorban álló, vagy már hivatalosan is menekülteket érintő burgenlandi jogszabálymódosítások alkalmával két magyar hangzású politikus nevére bukkanunk. Egyikük szociáldemokrata, másikuk fekete-piros színekben radikális jobboldaliként védelmezi Ausztriát a betolakodóktól.
Az ország legkeletibb tartományát, Burgenlandot a szocialisták és a radikálisok koalícióban vezetik. Ez a két erő egészült ki az Osztrák Néppárttal és a Lista Burgenlanddal csütörtökön, mikor a szociális juttatások további kurtításáról szóló tervezetet elfogadták, (egyébként Ausztriában nem ebben a tartományban elsőként). A mostani döntés aligha bizonyul aggályosnak uniós szinten. A benne foglalt kereset-kiegészítő támogatásnak a maximálása ugyanis osztrák állampolgárokra is vonatkozik.
Ezután személyenként „csak” 838 euró (körülbelül 250 ezer forint) támogatás vehető igénybe havonta, háztartásonként pedig legfeljebb 1500 euró (körülbelül 450 ezer forint) folyósítható. A rászorulók Ausztriába érkezésüket követő öt évben 634 eurót (nagyjából 190 ezer forintot) kaphatnak, csak ezután válnak jogosulttá a támogatás teljes összegére.
A támogatás maximálása nem vonatkozik a részmunkaidőben és az időszakosan foglalkoztatottakra, valamint a nyugdíjasokra. A módosított szabályozás nem vonatkozik továbbá azokra, akik beteg családtagjukat ápolják, vagy minimális keresetük miatt rászorulnak a szociális támogatásra.
A hivatalos kommunikáció szerint az osztrák fél az országba érkezett menedékkérők nagy száma miatt hoz takarékossági intézkedéseket, ám a nem kellően tájékozottak előtt nem mindig világos, hogy az uniós vendégmunkásokat megillető juttatások elvben ugyanazok, mint az osztrák munkavállalóké, és nem tévesztendők össze a menedékkérők által igénybe vehető pénzekkel.
A téma rendkívüli érzékenységével és „médiaképességével” az osztrák és a magyar kormány is tisztában van. Miután tíz napja Sebastian Kurz külügyminiszter belengette a családi pótlék megnyirbálásának tervét, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nem késlekedett a válasszal, elfogadhatatlannak nevezte az ötletet. Nem érti az osztrák „keménykedést” Sárdi Tamás sem, aki az Ausztriában dolgozó magyarok pénzügyi tanácsadójaként dolgozik. A szakember ugyanakkor megkeresésünkre azt mondta, ez utóbbi burgenlandi tartományi szintű intézkedés csupán pár magyart érinthet. Ami viszont szerinte sokkal nagyobb megtakarítást hoz Ausztriának, az az, hogy hiába fizeti az ingázó magyar vendégmunkás az ottani TB-járulékot, rendszerint inkább Magyarországon fordul orvoshoz. És itt az osztrák állam rengeteget spórol azon, hogy csak a magyar egészségügyi ellátási szintnek megfelelő összeget fizeti hazánknak munkavállalója után.
Az osztrák munkapiac nagy vonzerejére adott példaként a szakember elmondta, becslése szerint Sopronból ezer ember jár át csak futárkodni. Az osztrák postai szolgáltatások piaca ugyanis sokszereplős, ráadásul rengeteg kézbesítőcég is jelen van, ezért sok magyar autós futárt alkalmaznak olyan cégek, mint például a DPD, a GLS. Nemcsak Bécsre, hanem Alsó-Ausztriára és Burgenlandra kell gondolni, itt előszeretettel vállalnak fuvaros munkát a magyarok.
Nemcsak a kedvező fizetés miatt érdemes Ausztriában munkát vállalni, az uniós szabályok szerint számított résznyugdíjjal már relatíve rövid munkaviszonnyal is kedvező jövőbeni kifizetéseket lehet elérni. Sárdi Tamás elmondta, hogy ha csak egy év és egy napot dolgozik az ember Ausztriában, akkor már jogosulttá válik arra, hogy az ország önálló nyugdíjkifizető legyen, tehát a magyar nyugdíj mellett egy külön átutalás is érkezik. Ha egy évnél kevesebb a kinti munkaviszony, akkor a magyar nyugdíjba időarányosan számítják bele a külföldön munkaviszonyban töltött hónapokat.
