Szíria: az EU-külügyminiszterek szerint Aszadnak mennie kell

Nem lehet tartós békét kötni Szíriában a Bassár el-Aszad államfő vezette rezsim hatalmon maradása mellett – hangsúlyozta az európai uniós külügyminiszterek hétfői luxembourgi tanácskozásán elfogadott nyilatkozat.

A tárcavezetők felszólították Damaszkuszt és a rezsim támogatóit, elsősorban Oroszországot, hogy tegyenek meg mindent a harcok beszüntetéséért és a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatásáért. Kiemelték, hogy fontolóra fogják venni az újabb korlátozó intézkedéseket, amennyiben nem javul a helyzet, azonban úgy vélik, a konfliktusra nincs katonai megoldás.

Mint írták, az Európai Unió kész segédkezni a közel-keleti ország újjáépítésében, de csak miután megkezdődött az „átfogó, hiteles politikai átmenet”.

A külügyminiszterek határozottan elítélték a felek által elkövetett módszeres, széles körű, durva jogsértéseket, és leszögezték, hogy ezeknek véget kell vetni, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni.

Az Európai Unió elkötelezett Szíria egysége, szuverenitása, területi épsége és függetlensége mellett – olvasható a nyilatkozatban.

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint teljességgel irreális azt gondolni, hogy Szíriában a politikai helyzet újra olyan lehet, mint a háborút megelőzően volt. Emellett hangsúlyozta, az ország jövőjéről a szíriaiaknak kell dönteniük, de minden állampolgár részvételével.

Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Párizs egy pillanatig sem hiszi, hogy a jelenlegi helyzet miatti felelőssége által Bassár el-Aszad vezetheti tovább a jövőben is Szíriát. „Több mint 300 ezer halott, bebörtönzöttek, megkínzott emberek, az országot lerombolták. Ez felelősségek kérdése” – mondta.

Sikertelen béketárgyalás

Már ötödször ültek össze múlt hét végén a szíriai ellenzék képviselői és a kormányerők az ENSZ közvetítésével Svájcban. A genfi béketárgyalások a szíriai politikai rendezést szolgálnák, de a péntekig tartó, kilencnapos találkozó ismét eredménytelen volt.

A tárgyalásokon a 2011 óta tartó konfliktus szereplőinek mindenekelőtt egy nemzeti egységkormányról, új alkotmányról és választásokról, valamint terrorellenes intézkedésekről kell megállapodniuk.

A Genfben tárgyaló szíriai ellenzékiek körében felháborodást keltettek az Egyesült Államok legújabb bejelentései. Korábban az Egyesült Államok is határozottan ragaszkodott hozzá, hogy a rendezéshez Bassár el-Aszadnak le kell mondania. Az amerikai ENSZ-nagykövet viszont azt mondta: Washington számára többé nem elsődleges fontosságú a szíriai elnök elmozdítása. A Fehér Ház szóvivője pedig közölte: az Egyesült Államoknak el kell fogadnia a politikai realitásokat Szíriában.

Közben viszont aktívan részt vesz az Egyesült Államok a szíriai háborúban. Az Egyesült Államok a harcmezőn eddig javarészt közvetítők útján vett részt ebben a háborúban, most viszont aktivizálódott, és mindent megtesz – például egy tengerészgyalogos tüzérségi különítmény telepítésével –, hogy a kurd többségű Szír Demokratikus Erők (SDF) könyvelhessék el maguknak Rakka visszafoglalásának sikerét. Rakka – mint a „terrorkalifátus” fővárosa – szimbolikus jelentőséggel bír, nagy figyelem összpontosul majd arra, aki részt vesz a felszabadításában. 

Jahja al-Aridi, a szíriai ellenzék egyik szóvivője leszögezte: „Aszad elnökként teljesen elfogadhatatlan”. „Egyetlen szabad országnak sem lehet olyan vezetője, aki háborús bűncselekményeket követett el” – hangoztatta.

A szíriai kormánnyal szövetségesi viszonyban álló Oroszország és az ellenzéket támogató Törökország védnökségével december vége óta törékeny tűzszünet van érvényben a kormányhadsereg és a nem dzsihadista szíriai ellenzék között, a kazah fővárosban pedig a damaszkuszi kormány és fegyveres ellenzéki csoportok képviselői között folynak tárgyalások a fegyvernyugvás fenntartásáról. 

Sigmar Gabriel, a német diplomácia vezetője azt mondta, hogy a korábbinál „realistább” az új amerikai álláspont, „az azonban nem történhet meg, hogy érintetlenül marad egy diktátor, aki szörnyű háborús bűncselekményeket követett el”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be hétfőn, hogy a tagországok egyre megosztottabbak a szíriai elnök személyével kapcsolatban. Mint mondta, előbb békét kell teremteni Szíriában, s utána kell az ország vezetésének jövőjével foglalkozni. Magyarország álláspontja az, hogy nem a nemzetközi közösségnek kell megmondania, ki vezesse az országot, a kérdésben a szíriaiaké kell legyen a döntő szó – tette hozzá.