Trump és Erdogan megvitatták az amerikai elnöknek azt a döntését is, hogy egy szíriai légi támaszpont bombázásával torolta meg a Washington vádjai szerint a szíriai rezsim légiereje által végrehajtott Hán Sejkún-i mérgesgáz-támadást, amely több mint nyolcvan halálos áldozatot követelt.
A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint „az amerikai elnök megköszönte török partnerének, hogy az akciót támogatásáról biztosította. A két vezető emellett egyetértett abban, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnököt felelősségre kell vonni” ezekért a cselekedeteiért. A közlemény szerint a felek szót váltottak az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott hadjáratról is, valamint a terrorizmus elleni harcban való „együttműködés szükségességéről”.
Néhány órával a Trump–Erdogan beszélgetésről kiadott közlemény előtt az elnök szóvivője, Sean Spicer még azt mondta, hogy a Fehér Ház egyelőre kivár és nem fűz kommentárt az Erdogan elnök hatalmát kiterjesztő vasárnapi török referendum eredményéhez. „Van egy nemzetközi bizottság, amely állást foglal erről és kiad egy jelentést 10-12 napon belül. Ki fogjuk várni, és hagyjuk, hogy végezzék a munkájukat” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Sean Spicer.
Donald Trump annak ellenére kerített sort az Erdogannal folytatott beszélgetésre – írja az AP amerikai hírügynökség –, hogy az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői aggodalmukat fejezték ki a törökországi voksoláson tapasztalt számos szabálytalanság miatt, és megállapították, hogy a vasárnapi népszavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. A török ellenzéki pártok pedig megkérdőjelezték a népszavazás érvényességét, miután a Legfelsőbb Választási Tanács úgy döntött, hogy érvényesnek tekinti azokat a voksokat is, amelyeket a törvényes előírásoknak nem megfelelő, lepecsételetlen szavazólapokon adtak le.
A vasárnapi török referendumon a választási hatóság nem végleges adatai szerint 86 százalékos részvétel mellett a szavazók 51,34 százaléka szavazott igennel. Bírálók szerint az alkotmány népszavazáson elfogadott módosításai messzemenő hatalmat fognak biztosítani az egyre inkább autokratikus hajlamú török vezetőnek, és alig hagynak meg valamit a demokrácia működéséhez szükséges intézményes fékekből és ellensúlyokból.
