Vajon a Baszkföld és Szabadság nevű terrorszervezet valóban komolyan gondolta, hogy közel ötven év után végleg feladta a fegyveres harcot, vagy csak színleli fegyvereinek átadását? A hivatalosan 1959. július 31-én létrejött Baszkföld és Szabadság (ETA) nevű terrorszervezet 49 éve, 1968-ban üzent hadat a spanyol államnak, amelytől most is azt követeli, hogy távozzanak az országrészből a csendőri és katonai egységek.
A franciaországi baszk városban, Bayonne-ban sok ezren ünnepelték az itt közzétett kiáltványt, amelyet a baszkföldi pártok képviselői olvastak fel a megjelenteknek. Ebben a fegyverek átadását és többek között az elítéltek baszkföldi börtönökbe való szállítását vagy szabadon bocsátását követelik azért cserébe, hogy fel is oszlassák magukat. A madridi kormány azonban az ETA azonnali önfeloszlatását várja, de azt is, hogy működjön együtt az igazságszolgáltatással, mert még mindig nem tudni, hogy mekkora szerepe volt 314 tisztázatlan hátterű akcióban. A baszk terrorszervezet számai önmagukért beszélnek, bár nincs teljes egyetértés a halálos áldozatok számával kapcsolatban. A Terrorizmus Áldozatainak Egyesülete (AVT) 955 halottról tud, más számítások 800 és 900 közötti számot emlegetnek. A szervezet 49 évvel ezelőtti hadüzenete után csak 2011. október 20-án hagyott fel a fegyveres harccal. Az El País elemzőjének 2013-as összesítése szerint több mint 3600 merényletet követett el, mintegy 16 ezer személyt sebesített meg, és 2009-ig 42 ezer vállalkozót, politikust, újságírót stb. fenyegetett meg halálosan vagy követelt tőle „forradalmi adót”. Az ETA 1987. június 19-én, Barcelonában, az Hipercor áruház ellen követte el legvéresebb támadását, amelynek során 21 ember vesztette életét és 45-en sérültek meg. (Az ETA hatékonyságát egyébként pontosan érzékelteti katalán változatának, vagyis a Terra Lliure – Szabad Föld – tevékenysége, amely 1978-tól 1991-es feloszlásáig több mint 200 merényletet hajtott végre, de csak öt személy vesztette életét – csakhogy közülük négy a csoport tagja volt.)