Fennállása alatt az ETA-nak 3800 tagja lehetett, és mintegy 200 kommandót szervezett – a L’Express francia hetilap szerint most mindössze húsz aktív tag maradt –, 1961 óta körülbelül 3300-an kerülhettek börtönbe. Jelenleg 343 az elítéltek száma, ám ők is szavazhatnak az ETA további sorsáról. Többségük persze spanyolországi, de francia, brit, svájci és portugál büntetés-végrehajtási intézményben várja a politikai döntést. A nemzetközi ellenőrző bizottság 12 rejtekhely pontos helyének koordinátáit adta át a francia hatóságoknak, ahol 120 lőfegyvert, muníciót és detonátorokat, valamint három tonna robbanóanyagot találtak. A spanyol biztonsági szervek viszont bizalmatlanok a fegyverek átadásával kapcsolatos fejlemények és tények láttán, mert nem hiszik, hogy csak ennyi fegyver maradt a birtokukban. Az ETA-elítéltek hamarosan közlik többségi véleményüket a szervezet további sorsáról. Három forgatókönyv lehetséges: ugyanezzel a névvel átminősülnek fegyvertelen társadalmi politikai szervezetnek, vagy nyilvános bejelentéssel vagy anélkül is feloszlathatják magukat.
De vajon mire várt az ETA 2011 októbere óta, miért húzta az időt? Valószínűleg arra számítottak akkor, hogy az általános választásokon a szocialisták nyernek, nekik pedig inkább hajlandók megadni magukat, mint a végül győztes és zsigerileg gyűlölt jobboldalnak. Az ETA rajtaütésétől tartva 2012-ben még 882 politikus, bíró, ügyvéd és ügyész állt testőri védelem alatt, de mától az utolsó testőröknek is megszűnik a megbízatásuk. De megteszi-e az utolsó, döntő lépést az ETA? És mikor?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!