Vajon a Baszkföld és Szabadság nevű terrorszervezet valóban komolyan gondolta, hogy közel ötven év után végleg feladta a fegyveres harcot, vagy csak színleli fegyvereinek átadását? A hivatalosan 1959. július 31-én létrejött Baszkföld és Szabadság (ETA) nevű terrorszervezet 49 éve, 1968-ban üzent hadat a spanyol államnak, amelytől most is azt követeli, hogy távozzanak az országrészből a csendőri és katonai egységek.
A franciaországi baszk városban, Bayonne-ban sok ezren ünnepelték az itt közzétett kiáltványt, amelyet a baszkföldi pártok képviselői olvastak fel a megjelenteknek. Ebben a fegyverek átadását és többek között az elítéltek baszkföldi börtönökbe való szállítását vagy szabadon bocsátását követelik azért cserébe, hogy fel is oszlassák magukat. A madridi kormány azonban az ETA azonnali önfeloszlatását várja, de azt is, hogy működjön együtt az igazságszolgáltatással, mert még mindig nem tudni, hogy mekkora szerepe volt 314 tisztázatlan hátterű akcióban. A baszk terrorszervezet számai önmagukért beszélnek, bár nincs teljes egyetértés a halálos áldozatok számával kapcsolatban. A Terrorizmus Áldozatainak Egyesülete (AVT) 955 halottról tud, más számítások 800 és 900 közötti számot emlegetnek. A szervezet 49 évvel ezelőtti hadüzenete után csak 2011. október 20-án hagyott fel a fegyveres harccal. Az El País elemzőjének 2013-as összesítése szerint több mint 3600 merényletet követett el, mintegy 16 ezer személyt sebesített meg, és 2009-ig 42 ezer vállalkozót, politikust, újságírót stb. fenyegetett meg halálosan vagy követelt tőle „forradalmi adót”. Az ETA 1987. június 19-én, Barcelonában, az Hipercor áruház ellen követte el legvéresebb támadását, amelynek során 21 ember vesztette életét és 45-en sérültek meg. (Az ETA hatékonyságát egyébként pontosan érzékelteti katalán változatának, vagyis a Terra Lliure – Szabad Föld – tevékenysége, amely 1978-tól 1991-es feloszlásáig több mint 200 merényletet hajtott végre, de csak öt személy vesztette életét – csakhogy közülük négy a csoport tagja volt.)
Fennállása alatt az ETA-nak 3800 tagja lehetett, és mintegy 200 kommandót szervezett – a L’Express francia hetilap szerint most mindössze húsz aktív tag maradt –, 1961 óta körülbelül 3300-an kerülhettek börtönbe. Jelenleg 343 az elítéltek száma, ám ők is szavazhatnak az ETA további sorsáról. Többségük persze spanyolországi, de francia, brit, svájci és portugál büntetés-végrehajtási intézményben várja a politikai döntést. A nemzetközi ellenőrző bizottság 12 rejtekhely pontos helyének koordinátáit adta át a francia hatóságoknak, ahol 120 lőfegyvert, muníciót és detonátorokat, valamint három tonna robbanóanyagot találtak. A spanyol biztonsági szervek viszont bizalmatlanok a fegyverek átadásával kapcsolatos fejlemények és tények láttán, mert nem hiszik, hogy csak ennyi fegyver maradt a birtokukban. Az ETA-elítéltek hamarosan közlik többségi véleményüket a szervezet további sorsáról. Három forgatókönyv lehetséges: ugyanezzel a névvel átminősülnek fegyvertelen társadalmi politikai szervezetnek, vagy nyilvános bejelentéssel vagy anélkül is feloszlathatják magukat.
De vajon mire várt az ETA 2011 októbere óta, miért húzta az időt? Valószínűleg arra számítottak akkor, hogy az általános választásokon a szocialisták nyernek, nekik pedig inkább hajlandók megadni magukat, mint a végül győztes és zsigerileg gyűlölt jobboldalnak. Az ETA rajtaütésétől tartva 2012-ben még 882 politikus, bíró, ügyvéd és ügyész állt testőri védelem alatt, de mától az utolsó testőröknek is megszűnik a megbízatásuk. De megteszi-e az utolsó, döntő lépést az ETA? És mikor?
