Ötvennégy vasútállomáson helyez el év végéig kétnyelvű, szlovák-magyar helységnévtáblákat a szlovák állami vasúttársaság (ZSR). Ezzel évtizedes mulasztását törleszti északi szomszédunk, hiszen ez a jog már évek óta minden olyan településen megilletné a kisebbségi közösséget, ahol számaránya eléri a húsz százalékot. A névtáblakérdés megoldását célzó kezdeményezéseknek civil és politikai története egyaránt hosszú, a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért mozgalom hosszú évek óta folytat gerillaharcot és szereli fel a magyar feliratokat a közutak mellé, amelyeket rendre eltávolítanak. Évekkel ezelőtt a Komárom és Dunaszerdahely közötti vonal ekeli megállójának lepusztult házikóját újították fel, és helyezték el rajta az Ekel feliratot. Egyébként az ügyet ők juttatták el az Európai Parlament petíciós bizottságához is, és most ők készítették az interaktív térképet, ahol a jövendőbeli táblák helye látható. A hozzájuk közel álló Magyar Közösség Pártjának (MKP) kicsit más taktikája volt, a 2010-es évek elején még vasúthoz közeli magánterületeken vagy fizetett plakátfelületeken tüntették fel az adott falu, kisváros nevét. A közúti helységnévtáblák ügyénél a vasúti jelzések elmaradása azonban sokkal nehezebb problémának bizonyult, a ZSR részben adminisztratív okokra hivatkozva évekig halogatta az intézkedést, és a kormány sem erőltette az ügyet. A civilek által kihelyezett táblákat vagy a közlekedési hatóság, vagy a vasút tüntette el. A helyzet mostani megváltozásának a tavalyi parlamenti választás ágyazott meg. Akkor először a Háló (Siet) nevű párté lett a közlekedési tárca, de miután az a párt feloszlott, az akkor már ott államtitkárként dolgozó Érsek Árpád, a Híd–Most képviselője került a miniszteri székbe.
Elsőként idén március legvégén a magyar határ melletti Újhely állomására került ki a tábla. De hogy ne csak a húsz százalék feletti magyar kisebbség által lakott települések vasútállomásain, hanem a kis vasúti megállókban is lehessen magyar felirat, ahhoz már törvénymódosítás szükséges. Ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint csak ott kell magyarul vagy ruszinul feliratozni, ahol a gyorsvonatok megállnak, a személyvonat-megállók pedig nem ilyen helyek.
„Munka van még elég, ez csak a kezdet” – kommentálta a lépést az MKP helyi képviselője a magyar köztelevízió helyszíni beszámolójában, amelyben megszólalt a vasúttársaság szóvivője is, a magyar vezetésű közlekedési tárcánál viszont nem sikerült nyilatkozót találniuk. A nézőben így az a képzet alakulhatott ki, hogy a névtáblaügy rendezése kizárólag az MKP évtizedes küzdelmének eredménye. Holott a kihelyezésnek, csak mint eddig is létező lehetőségnek, a gyakorlatban most először a hidas miniszter szerzett érvényt. Igaz, Érsek Árpád már 2010 és 2012 között is aktívan tehetett volna az ügy érdekében, hiszen akkor szintén a közlekedésügyi minisztériumban dolgozott, noha csak államtitkárként.
A magyar külügy közleményben ünnepelte, hogy egyre jobb a szlovákiai magyar kisebbség helyzete, és egyben üdvözölte, hogy rendeződik a vasúti névtáblák kérdése. Ám a Hidat ugyanúgy nem említették, mint a köztelevízió. Nem érthető az sem, hogy ha évek óta volt lehetőség a kihelyezésre, az elmaradását miért nem kérte számon a határon túli magyar kisebbség helyzetét annyira fontosnak tartó budapesti vezetés. Ezt vetette a magyar kormány szemére hétfőn a Híd, szerinte a Fidesz figyelmen kívül hagyja azt a fajta új helyzetet, amely a párt létrejöttével kialakult a szlovák politikai színtéren. A Híd szerint „eredménytelen és skizofrén”, hogy a magyar kormány csupán a parlamenten kívüli MKP-val kommunikál. A Menyhárt József által vezetett párt immár harmadjára maradt ki a pozsonyi parlamentből, miután nem sikerült a választásokon megugrania az ötszázalékos küszöböt. A Bugár Béla vezette Híd viszont koalíciós partnere lett a Fico-kabinetnek.
