Meglehetősen magas volt a részvételi hajlandóság a franciaországi elnökválasztáson, a jogosultak 69,42 százaléka adta le szavazatát délután öt óráig. 2012-ben ennél kicsivel többen, 70,59 százaléknyian szavaztak eddig az időpontig, de például 2002-ben csak 58,45 százaléknyian. (Délben 28,54 százalékos volt a részvétel, 2012-ben 28,29 százalékos.) A magas aktivitás ténye azért is érdekes, mert előzetesen a felmérések azt jelezték, több térségben, főként a rozsdaövezetekben nehéz lesz megmozdítani a gazdasági nehézségek miatt kiábrándult rétegeket. Mindezt tetézte, hogy a sokáig fő esélyesnek tartott jobboldali Francois Fillon támogatói közül az elemzők szerint sokan elbizonytalanodtak vagy átmentek rejtőzködő szavazóba a jelölt korrupciós botrányai miatt.
Kövesse velünk az eseményeket, friss hírekkel, párizsi tudósításokkal jelentkezünk egész nap!
A francia hírportálok tudósításaiból kiderül, szinte az összes esélyes és prominens korán leadta szavazatát a sajtó és nagy számú érdeklődők gyűrűjében.
Hénin-Beaumont-ban kisebb rendbontás zavarta meg a voksolást, amikor a nemzeti frontos Marine Le Pen szavazott. A radikális feminista Femen mozgalom képviselői léptek akcióba, köztük szokás szerint több félmeztelen nő. A rendőrség közbelépett, néhány embert előállítottak.
Franciaországban közel 47 millió választópolgár járulhatott ma urnákhoz, hogy kiválassza a tizenegy jelölt közül azt a kettőt, aki bejut a május 7-ei második fordulóba. Az AFP alábbi képes összeállításán mindannyian szerepelnek, köztük a négy előre esélyesnek mondott politikus: Macron, Le Pen, Fillon és Mélechon.
Legfőbb esélyesnek az előbbi technokrata jelöltet tartották, 24 százalék körüli támogatást mértek a harminckilenc éves politikusnak, Le Pen pedig 21 százalékon állt. A másik két esélyes alig 2-3 százalékkal maradt le a felmérések szerint. Amennyiben a papírforma érvényesül, Macron 65-35 százalékos arányban győzhet a második fordulóban női kihívójával szemben, de mindez természetesen csak elemzői várakozás.
A francia sajtóban közben a csütörtök esti terrortámadásban meghalt rendőrt bemutató írások jelentek meg. Kiderült, a társai által nagyra tartott Xavier Jugelé melegjogi aktivista volt, aki sokat tett a menekültek ellátásáért is, önkéntesként megfordult például a görögországi befogadóállomásokon. A férfi 1979-ben született, öt éven át csendőrként dolgozott, majd rendőr lett, épp munkakörváltásra készült.
A Charlie Hebdo hetilap ellen 2015 januárjában elkövetett merénylet óta a köztereken járőröző 7000 katona mellett több mint 50 000 járőröző rendőr is biztosítja a 66 546 választóhelyiséget, s a főbb elnökjelöltek is kiemelt rendőri biztosítást kaptak.
A francia hírtelevíziók tudósításai szerint a biztosítás régióként változó, a dél-franciaországi nagyvárosokban – például a tavalyi kamionos terrortámadás helyszínéül szolgáló Nizzában és Marseille-ben, ahol a hét elején vettek őrizetbe két radikális iszlamistát, akikről azt gyanítják, hogy az elnökválasztás alatt akartak merényletet végrehajtani – látványosabb a rendőri jelenlét a választóhelyiségek közelében, mint például Párizsban.
Három helyről, Besanconból, Strasbourg-ból és a Calais-hoz közeli Saint-Omerből is azt jelentették a Le Monde című napilap tudósítói, hogy ki kellett üríteni a választóhelyiségeket, mert gyanús gépkocsikat észleltek a közelben, de a helyszínre riasztott tűzszerészek végül nem találtak robbanóeszközöket. (MTI)
###HIRDETES2###