Az elnöki kabinet közleménye szerint az államfő egyrészt a nemzetközi nyomás erősödése miatt változtatta meg döntését, másrészt pedig nem akarta, hogy megismétlődjenek az április végi események, amikor jobboldali tiltakozók törtek be a parlament épületébe a házelnök megválasztását követően.
Noha a decemberi előre hozott parlamenti választást a Nikola Gruevszki vezette jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte meg, Gruevszki nem tudott kormányt alakítani. A jobboldallal szimpatizáló államfő ezt követően nem akart kormányalakítási megbízást adni a kellő támogatással rendelkező szociáldemokratáknak, mert szerinte az SDSM és az albán kisebbségi pártok koalíciós megállapodása sérti Macedónia területi egységét és függetlenségét. A lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbség támogatása nélkül egyik oldal sem tudott volna kormányt alakítani, így megállapodásra kellett jutni a kisebbségi politikusokkal. Az albán kisebbségi pártok viszont a támogatásért cserébe jogaik bővítését követelték, például az albán nyelv hivatalos használatát az ország teljes területén, vagy a macedón zászló, a címer és a himnusz megváltoztatását, hogy az jobban tükrözze az ország többnemzetiségű mivoltát.
Gjorge Ivanov végül azt kérte Zoran Zaevtől, hogy a kormányalakítási megbízás előtt garantálja, a kormánya nem fogja veszélyeztetni az ország egységét, a kormányprogram tiszteletben tartja az alkotmányt. Zoran Zaev a megbízatás átvételekor kijelentette: kormánya megőrzi az ország területi egységét, szuverenitását, függetlenségét és nemzeti sokszínűségét, és mindent megtesz az állam érdekeinek, valamint az állampolgárok jólétének védelme érdekében.
Zaevnek harminc napja lesz arra, hogy felállítsa kabinetjét és bemutassa kormányprogramját a parlamentnek. Mivel a szociáldemokraták vezetője márciusban – kormányalakítási megbízás nélkül – már bemutatta a tervezett programot, így abban csak az elnökkel egyeztetett részleteken kell változtatni.
A kormányalakítást követően az új kabinetnek rendeznie kell az évek óta fennálló problémákat, felelősségre kell vonnia a több mint két éve kirobbant lehallgatási botrány érintettjeit, folytatnia kell a megrekedt európai integrációs tárgyalásokat, és rendeznie kell a gazdaságot érintő kérdéseket, növelnie kell az alacsony béreket és csökkentenie a magas munkanélküliségi arányt.
