Szerdán Luxembourgban elkezdődött az úgynevezett kvótaper, vagyis az az eljárás, amelyet Magyarország és Szlovákia (lengyel támogatással) az Európai Unió Tanácsának 2015. szeptember 22-i döntése ellen indított az Európai Unió Bírósága előtt. A kifogásolt, többségi szavazással meghozott határozat szerint 120 ezer menedékkérőt kellene áthelyezni Olaszországból és Görögországból a többi EU-tagállamba, hogy ott folytassák le a menekültügyi eljárásukat. Magyarországnak a határozat értelmében 1294 menekültet kellene befogadnia Görögországból és Olaszországból.
„Nyilvánvalóan alkalmatlan” volt a bevándorlási válság kezelésére a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus – érvelt az MTI tudósítása szerint a magyar kormány képviselője, Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. Szerinte a kötelező kvóták alkalmatlanságát az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át az uniós tagállamok között.
Az osztályvezető kijelentette: az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony megoldást találjon a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, az áthelyezések erőltetése fontosabb lett, mint a tényleges megoldás. Magyarország szerinte teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja.
Az Európai Unió Tanácsának képviselője szerint viszont elfogadhatatlan, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt:
a kvótarendszernek nem kívánt a kedvezményezettje lenni, hogy ne váljon úgynevezett frontországgá, de a döntés nyomán fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni.
A bizottság eredeti javaslata szerint Magyarországról is áthelyeztek volna 54 ezer embert, de a magyar kormány ezt elutasította, mivel meg kellett volna szervezni az áthelyezést, addig pedig ellátni az embereket. A menedékkérők többsége végül egyszerűen elhagyta az országot Ausztria irányába.
A tagállamok kormányait képviselő tanács szakértője az MTI szerint azon véleményének adott hangot, hogy kedvező hatása van a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérőknek. Ha a többi tagország is ezt a példát követte volna, akkor valóban haszontalan lenne a rendszer – mondta. Szerinte az uniós belügyminiszterek egy precedens nélküli válsághelyzet idején fogadták el a kvótarendszer létrehozásáról szóló határozatot 2015 őszén.
Ítélethirdetés az év végén várható. A döntés sok tekintetben precedensértékű lesz: kiderül például, hogy többségi szavazással el lehet-e fogadni hasonló, egyes tagállamok által élesen elutasított döntést, illetve az EU-s jognak megfelel-e egy ilyen menekültügyi kvótarendszer.
