„Polgári alkotmányozó nemzetgyűlést hívok életre, nem párt- és nem elitgyűlést” – mondta Maduro a május elsejei felvonuláson mondott beszédében. Néhány órával később alá is írta az erről szóló elnöki rendeletet.
Az államfő szándékai szerint az alkotmányozó nemzetgyűlésre – amely megváltoztathatja az ország berendezkedését, az alkotmányt, hatalmi intézményeket oszlathat fel, és választásokat írhat ki – a béke helyreállításához van szükség, megakadályozandó, hogy politikai ellenlábasai államcsínyt hajtsanak végre.
„Nem akarok polgárháborút... Valódi alkotmányozó hatalmat hívok életre, hogy megteremtsem a békét, amelyre a köztársaságnak szüksége van, hogy legyőzzem a fasiszta államcsínyt, hogy a nép teremtsen békét, összhangot és valódi nemzeti párbeszédet” – hangoztatta a felvonuláson Maduro.
A rendelet aláírása után azt mondta az elnöki palotában, hogy fáradhatatlanul erőfeszítéseket fog tenni a béke elérésére a számára rendelkezésre álló alkotmányos eljárások igénybevételével. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy nem akar párbeszédet. Maduro szerint az 500 fős alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak felét közvetlen szavazással fogja megválasztani a nép, és politikai pártok nem jutnak szerephez benne.
Hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Maduro elődje és politikai mentora, Hugo Chávez nem sokkal hatalomra kerülése után, 1999-ben hasonlóképpen alkotmányozó nemzetgyűlést hívott össze. Az ellenzék szerint Maduro kezdeményezésével meg akarja tartani a hatalmát, háttérbe akarja szorítani a parlamentet, amelyben az ellenzék van többségben, és el akarja kerüli az előre hozott elnökválasztás megtartását.
Henrique Capriles ellenzéki vezető élesen elítélte Maduro lépését. Twitteres bejegyzésében azt írta, hogy „Maduro diktátor”, és bizalmasai meg akarják semmisíteni az ország alkotmányát, de ez nem sikerül nekik.
„A diktátor által bejelentett alkotmányozó nemzetgyűlésről szóló alkotmányos csalás miatt a népnek az utcára kell vonulnia, és nem szabad belenyugodnia ebbe az őrületbe” – írta Capriles, aki szerint Maduro döntése tovább fogja súlyosbítani az amúgy is mély belpolitikai válságot.
Venezuelában április eleje óta tartanak az ellenzéki tüntetések, a tiltakozók előre hozott elnökválasztást követelnek. A tüntetők többször összetűztek a rendőrökkel. A gyakran erőszakba torkolló demonstrációk idején eddig 29-en haltak meg, a sérültek száma pedig több százra rúg. A hatóságok 1600 embert állítottak elő. A hétfői caracasi kormányellenes tüntetések is erőszakban torkolltak, 37-en sérültek meg.
Az ellenzéki erők 2015-ben elsöprő győzelmet arattak a parlamenti választáson, de a kormányt továbbra is az elnök irányítja, és a legtöbb állami intézményben is Maduro hívei vannak többségben. A legfelső bíróság például fokozatosan csorbította a parlament jogköreit, és pár hete arra is kísérletet tett, hogy átvegye a törvényhozás szerepét, de miután emiatt kis híján polgárháború robbant ki, visszatáncolt a parlament szerepének átvételétől.
Az ellenzék 2015-ös parlamenti győzelme után törvényes módon aláírásgyűjtésbe kezdett Maduro leváltásáért, de az állami szervek megakadályozták az előre hozott elnökválasztás megtartását. A felmérések szerint a venezuelaiak mintegy hetven százaléka egyetért azzal, hogy Madurónak távoznia kell. Az elnök viszont terrorizmussal vádolja az ellenzéket és azzal, hogy amerikai támogatással államcsínyt akar végrehajtani.
Az országot története legnagyobb társadalmi, politikai és gazdasági válsága sújtja. Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, viszont semmilyen más exportcikke nincs. Az olaj árának zuhanása miatt a gazdaság összeomlott, az infláció elszabadult, a boltok polcai kiürültek, sok helyen a termelés is leállt. A kormányzat szerint az ellenzék, külföldi hatalmakkal összejátszva, szabotálta az ország gazdaságát, az ellenzék szerint viszont a kormány alkalmatlansága a baj fő forrása.
