Venezuelában április eleje óta tartanak az ellenzéki tüntetések, a tiltakozók előre hozott elnökválasztást követelnek. A tüntetők többször összetűztek a rendőrökkel. A gyakran erőszakba torkolló demonstrációk idején eddig 29-en haltak meg, a sérültek száma pedig több százra rúg. A hatóságok 1600 embert állítottak elő. A hétfői caracasi kormányellenes tüntetések is erőszakban torkolltak, 37-en sérültek meg.
Az ellenzéki erők 2015-ben elsöprő győzelmet arattak a parlamenti választáson, de a kormányt továbbra is az elnök irányítja, és a legtöbb állami intézményben is Maduro hívei vannak többségben. A legfelső bíróság például fokozatosan csorbította a parlament jogköreit, és pár hete arra is kísérletet tett, hogy átvegye a törvényhozás szerepét, de miután emiatt kis híján polgárháború robbant ki, visszatáncolt a parlament szerepének átvételétől.
Az ellenzék 2015-ös parlamenti győzelme után törvényes módon aláírásgyűjtésbe kezdett Maduro leváltásáért, de az állami szervek megakadályozták az előre hozott elnökválasztás megtartását. A felmérések szerint a venezuelaiak mintegy hetven százaléka egyetért azzal, hogy Madurónak távoznia kell. Az elnök viszont terrorizmussal vádolja az ellenzéket és azzal, hogy amerikai támogatással államcsínyt akar végrehajtani.
Az országot története legnagyobb társadalmi, politikai és gazdasági válsága sújtja. Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, viszont semmilyen más exportcikke nincs. Az olaj árának zuhanása miatt a gazdaság összeomlott, az infláció elszabadult, a boltok polcai kiürültek, sok helyen a termelés is leállt. A kormányzat szerint az ellenzék, külföldi hatalmakkal összejátszva, szabotálta az ország gazdaságát, az ellenzék szerint viszont a kormány alkalmatlansága a baj fő forrása.
